Az adó, 1930 (18. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 1. szám - A földbérletek általános kereseti adó kivetésének és behajtásának egyszerűsítése

34 Joggyakorlat. a perből merítette, hanem a jelen kiszabás alapjául nem szolgáló választott bírósági eljárásban érvényesített igényre alapította; ez a közvetve más peren alapuló s csak a perköltség mérve szempontjából figyelembe vett értékelés tehát különben sem lenne irányadónak tekintendő. A kifejtett okoknál fogva a perben hozott ítélet után járó illeték kiszabására a 68.600/1924. P. M. sz, rendelet 41. §-ának rendelkezései irányadók, e szerint pedig az ítéleti illeték 48 P. Minthogy pedig ennek az ítéleti illetéknek jogosságát és helyességét maga panaszos is elismerte. Mindezen kifejtett okok alapján a panasznak helyet adva a panaszos terhére kiszabott illetéket erre az öszszegre kellett leszállítani. (Közig, bíróság 5937/1929. sz.) Törvénykezési illeték. 1914:XLIIJ. t-c. 32. §. Indokok: Tartási perekben a per tárgyának értékéül a három évi tartás összege veendő. Ennek a szabálynak a mellőzésére az a körülmény sem szolgálhat alapul, hogy a pertárgy értéke a keresetben netán tévesen a törvényesnél magasabb összegben határoztatott emg, mert amint a pertárgy értékének a keresetben történt nyilván téves megjelöléséből a kincstár kárt nem szenvedhet, ép úgy előnyt sem szerezhet. (Közig, bíróság 1728/1929. sz.) Törvénykezési illeték. 1914:XLIII. t..c. 13. §. Az elcsatolt területen levő törvénys szék által hozott házasságbontó ítés létnek Magyarországon vaíó hatályát kimondó ítélet illetékköteles. Indokok: A 9874/1921. M. E. sz. rendelet nem foglal magában oly intézkedést, mely iszerint oly esetben, midőn a Magyarországtól lecsatolt területen levő kir, törvényszék által hozott bontó Ítéletnek a megszállott területem való hatálya Ítélettel kimondatik, vagyis a feleket csonkamagyarországi törvényszék is elválasztja, a meghozott Ítélet és a felvett jegyzőkönyv illetékmentes lenne>, más törvényes rendelkezés hiányában a pénzügyigazgatásáé az 1924. évi 68.600 P. M. sz. rendelet 35. §-át, illetve a 41. §. 2. pontját s 38. §. 2. pontját helyesen alkalmazta, s törvényesen állapította meg az illetékért panaszlónak, mint a perben meghatalmazott ügyvédnek a felelősségét. (Közig, bíróság 9862/1929. sz.) Törvénykezési illeték. 57900/1927. sz. pümin. rend. 8. §. Ha az 1927 január 1 és május 15 kö; zötti időben hozott bírói határozat után az illeték bélyeggel lerovatott, az 57900/1927. sz. pénzügyminiszteri rendeletben megállapított mérsékelt kulcsoknak megfelelőleg a lerótt illés téket helyesbíteni és a külömbözetet vissza kell téríteni. Indokok: A pénzügyigazgatóság panaszost a helyesbítés és visszatérítés iránti kérelmével azért utasította el, mert visszatérítésnek, — a panasszal megtámadott határozat indokai szerint — csak akkor van helye, ha az illetéket 1927. évi május 15. után kellett volna megállapítani, de az május 15. előtt bélyegekben már lerovatott. Ez az indokolás nem helytálló, mert az 1927. évi 57.900 számú pénzügyminiszteri rendelet 5. §-ának (1) bekezdése szerint az 1927. évi V. t.-c. 25. §-ában a bírói határozati illetékre nézve megállapított líj mérsékelt kulcsokat kell alkalmazni mindazokban az esetekben, amelyekben a bíróság az illeték alá eső határozatot az 1926. év eltelte után hozta. Miután pedig az életbeléptetésről -szóló felhívott pénzügyminiszteri rendelet csak 1927. május hó 13-án jelent meg; annak 8. §-ában gondoskodás törtónt azon eseteket illetőleg, amelyekben a bírói határozat már meghozatott. A 8. §. (1) bekezdése azokról az esetekről rendelkezik, amelyekben az illetéket, 1927. évi május hó 15. után kiszabás útján