Az adó, 1930 (18. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 1. szám - A földbérletek általános kereseti adó kivetésének és behajtásának egyszerűsítése

Joggyakorlat. 35 kell megállapítani, a (2) bekezdés pedig az 1927. évi május hó 16. előtt bélyeggel lerótt és az 1927. évi május hó 16. előtt már kiszabott illeték helyesbítése iránt rendelkezik. Azokban az esetekben tehát, amidőn az 1927. évi január hó 1. és május 15. közötti időben hozott bírói határozatok után az illetéket az 1926. évi 163.600. számú pénzügyminszteri rendelet 48. §-ának 6. pontja alapján bélyeggel lerótták — (a panaszos által kért visszatérítés a pénzügy igazgatóság felvilágosító irata szerint ilyen esetekre vonatkozik) — az 1927. évi 57.900. sz. pénzügyminiszteri rendelet 6. ^-ában felsorolt mérsékelt illetékkulcsoknak megfelelően kell a már lerótt illetéket helyesbíteni, illetőleg a különbözetet visszatéríteni. (Közig, bíróság 17.668 1927. -zám.) Törvénykezési illeték. 1914:XLIII. t.*c. 34. Indokok: Ingók vagyonközösségének a megszüntetésére irányuló kereset tárgya vagyonjogi igényt nem képez. (Közig, bíróság 25.043 1926. sz.) Törvénykezési illeték. 1914:XLI1I. t.*c. 79. §. Az illeték feljegyzésére jogosított fél ügyvédjétől nem lehet követelni fel? emelt illetéket azért, mert a bélyeg; jegyzék vezetését elmulasztotta. Indokok: A rendelkező rész értelmében kellett határozni, mert bár igaz ugyan, * hogy az 1924. évi XLIII. t.-c. 79. §-ának második bekezdése az illeték feljegyzésére jogsított fél képviselőjének kötelezességévé teszi a le nem rótt illetékjegyzékbe foglalását, de az említett törvény a jegyzékbe foglalás elmulasztása esetére sem az említett szakaszban, sem egyéb helyütt a jegyzék vezetésének elmulasztása esetére büntető rendelkezést nem tartalmaz, különösen pedig nem állapítja meg azt, hogy a jegyzék vezetésének elmulasztása a feljegyezni elmulasztott illeték felemelt mérvben való lerovási kötelezettségét vonná maga után, amiért a panaszost a terhére a bélyegjegyzék vezetésének elmulasztása miatt kirótt illeték fizetése alól felmenteni kellett. (Közig, bíróság 12.126 1928. sz.) Törvénykezési illeték. 1914:XL1II. t.sc. 55. és 77. §. Ha a perbeli egyezségben az alperes a perköltség viselésére kötelezte ma; gát, úgy az egyezség utáni illetéket, mint a szegényjogon perlekedő fel; peres által le nem rótt, következés; képpen feljegyzett illetéket megfizetni tartozik Indokok: A panaszos a bírói egyezség bélyegilletéke alóli felmentését azon az alapon kéri, hogy ő, mint perbeli alperes az egyezségben a szegényjogon illeték mentességben részesült felperessel szemben az egyezség illetékének viselésére nem kötelezte magát és hogy az 1914:XLIII. t.c. 77. §-ának a pénzügyigazgatóság végzésében idézett utolsó bekezdése bírósági marasztalás esetére kötelezi a marasztalt felet az illeték viselésére, a jelen esetben azonban bírósági marasztalás nem volt. A panasz nem helytálló. Egyrészt, mert a felek egyezsége a törvényen alapuló kötelezettséget nem érintheti és másrészt, mert az 1911:1. t.-c. 423. báliak utolsó bekezdése szerint a bírói egyezség jogerős bírói Ítélet erejéevl bír, amiből okszerűen következik, hogy a szegénységi jogon illetékmentességben részesült peres fél ellenfele az illetéket akkor is tartozik megfizetni, ha a költség vagy annak egy része őt nem bírósági marasztalás, hanem egyezség útján terheli. Minthogy pedig az egyezségből kitetszően a panaszos alperes perköltség fizetésére is kötelezte magát, az illetéknek reá történt kirovása jogos. (Közig, bíróság 9535/1927. sz.)