Az adó, 1930 (18. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 1. szám - A földbérletek általános kereseti adó kivetésének és behajtásának egyszerűsítése

Joggyakorlat. 33 mentesek. Az itt kérdésben forgó szerződés tárgya tégla előállítása. Az tehát az imént említett kivételes illetékmentesség egyik esete alá sem esik. Ennélfogva a szerződés az illetéki díjjegyzék 87. t. d) pontja szerint illetékköteles. (Közig, bíróság 528-1929.) Törvénykezési illeték. 1914:XLIII. t.*c. 38. Indokok: A perújítás kérdésében és az ügy érdemében is döntő határozat után úgy a perújítás kérdésében, mint az ügy érdemében hozott határozat után járó illetéket külön-külön le kell róni. (Közig, bíróság 5083 1928. sz.) Törvénykezési illeték. 1914;XLIII. t.*c. 34. §. Annak megállapítása iránti kereset, hogy valamely szerződés, illetve abból származtatható igény választott vagy rendes bíróság előtt érvényesíthető-e és ki tekintendő a választott bíróság elnökének, nem tárgyaz vagyonjogi igényt s így a kereset tárgya meg nem becsülhető. — Nem változtat ezen az sem, hogy a felperes a perz tárgy értékét a keresetben megjelölte. Indokok: A peres eljárás alapjául szolgáló választott bírósági szerződés tárgyában beadott s megállapítási keresetnek is címzett keresetlevél annak ítéleltel való megállapítására irányult, hogy: a) az A) alatti választott bírósági szerződés kezdettől fogva érvénytelen volt; b) abban az esetben, ha érvényesen megköttetett, hatályát vesztett és végül c) abban az esetben, ha az abban foglalt választott bírósági kikötés érvényes volt, és hatályát nem vesztette, a választott bíróság elnökéül B. Ferenc joghatályosan meg lett választva. Kétségtelen a keresetnek ebből r a tartalmából, hogy a pernek tárgya nem valamely megbecsülhető vagyonjogi igény volt, mert a kereset nem irányul valaminek tevésében, tűrésében, vagy abbanhagyásában való marasztalásra, hanem annak a nemleges körülménynek a megállapítására, hogy választott bíróság kikötését tartalmazó szerződés érvénytelen, vagy ellenkező esetben hatályát vesztett, annak megállapítására, hogy ki tekintendő a választott bíróság elnökének. Már pedig annak megállapítása, hogy valamely szerződés, illetőleg az abból származtatható igény választott, vagy rendes bíróság előtt érvényesíthető-e s ki tekintendő a választott bíróság elnökének, nem vagyonjogi igényt tárgyaz, s a keresetnek ez a tárgya meg nem becsülhető. Az illeték szempontjából pedig az 1914:XLIII. t.-c. 31. és 34. §-ánák rendelkezéseit egybevetve, a keresetlevélnek ez a tartalma irányadó. A sérelmezett határozat tévesen hivatkozik ennek a törvénynek 32. ^-ára, mert arra az esetre, ha a per tárgya nem vagyonjogi igény, s az meg sem becsülhető, a törvény ilyen per illetéke szempontjából a 34. §-ban a perrendtartástól eltérőleg, amely erre az esetre külön rendelkezést nem tartalmaz, kivételes szabályt állított fel, amely esetekre épen ennélfogva a Pp. szabályait s viszont ennek következményeként az 1914:XLIII. t.-c. 32. §-ának rendelkezéseit nem lehet, s nem is szabad alkalmazni, hanem a szerint, amint a per a járásbíróság vagy a törvényszék előtt folyik, értékül 800, illetőleg 1600 pengőt kell venni. Épen ezért közömbös, hogy a keresetben a felperes a pertárgy értékét 120.000.000 koronában jelölte meg, s ezt az értékelést az első bíróság is elfogadta, mert ez a pusztán perjogi szempontból történt értékelés nem változtat azon a tényen, hogy a kereset tárgya nem vagyonjogi igény, s meg nem becsülhető. Ezéi't nem szolgálhat alapul az ítéleti illeték kiszabásánál a királyi Ítélőtábla értékelése sem, annál kevésbé, mert magából a királyi Ítélőtábla ítéletéből nyilvánvaló, hogy az ítéleti illeték alapjául szolgáló per tárgyát maga sem tartotta megbecsülhetőnek, s a 10 milliárd papírkorona értékét nem is ebből