Az adó, 1930 (18. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 1. szám - A földbérletek általános kereseti adó kivetésének és behajtásának egyszerűsítése

Joggyakorlat. 33 mentesek. Az itt kérdésben forgó szerződés tárgya tégla előállí­tása. Az tehát az imént említett kivételes illetékmentesség egyik esete alá sem esik. Ennélfogva a szerződés az illetéki díjjegyzék 87. t. d) pontja szerint illeték­köteles. (Közig, bíróság 528-1929.) Törvénykezési illeték. 1914:XLIII. t.*c. 38. Indokok: A perújítás kérdésé­ben és az ügy érdemében is döntő határozat után úgy a perújítás kérdésében, mint az ügy érdemé­ben hozott határozat után járó illetéket külön-külön le kell róni. (Közig, bíróság 5083 1928. sz.) Törvénykezési illeték. 1914;XLIII. t.*c. 34. §. Annak megállapítása iránti kereset, hogy valamely szerződés, illetve abból származtatható igény választott vagy rendes bíróság előtt érvényesíthető-e és ki tekintendő a választott bíróság elnökének, nem tárgyaz vagyonjogi igényt s így a kereset tárgya meg nem becsülhető. — Nem változtat ezen az sem, hogy a felperes a perz tárgy értékét a keresetben megjelölte. Indokok: A peres eljárás alap­jául szolgáló választott bírósági szerződés tárgyában beadott s megállapítási keresetnek is cím­zett keresetlevél annak ítéleltel való megállapítására irányult, hogy: a) az A) alatti választott bírósági szerződés kezdettől fogva érvénytelen volt; b) abban az esetben, ha érvényesen megkötte­tett, hatályát vesztett és végül c) abban az esetben, ha az ab­ban foglalt választott bírósági kikötés érvényes volt, és hatályát nem vesztette, a választott bíró­ság elnökéül B. Ferenc joghatá­lyosan meg lett választva. Két­ségtelen a keresetnek ebből r a tartalmából, hogy a pernek tár­gya nem valamely megbecsülhető vagyonjogi igény volt, mert a kereset nem irányul valaminek tevésében, tűrésében, vagy ab­banhagyásában való maraszta­lásra, hanem annak a nemleges körülménynek a megállapítá­sára, hogy választott bíróság ki­kötését tartalmazó szerződés ér­vénytelen, vagy ellenkező esetben hatályát vesztett, annak megálla­pítására, hogy ki tekintendő a választott bíróság elnökének. Már pedig annak megállapítása, hogy valamely szerződés, illető­leg az abból származtatható igény választott, vagy rendes bí­róság előtt érvényesíthető-e s ki tekintendő a választott bíróság elnökének, nem vagyonjogi igényt tárgyaz, s a keresetnek ez a tárgya meg nem becsülhető. Az illeték szempontjából pedig az 1914:XLIII. t.-c. 31. és 34. §-ánák rendelkezéseit egybevetve, a ke­resetlevélnek ez a tartalma irány­adó. A sérelmezett határozat té­vesen hivatkozik ennek a tör­vénynek 32. ^-ára, mert arra az esetre, ha a per tárgya nem va­gyonjogi igény, s az meg sem be­csülhető, a törvény ilyen per il­letéke szempontjából a 34. §-ban a perrendtartástól eltérőleg, amely erre az esetre külön ren­delkezést nem tartalmaz, kivéte­les szabályt állított fel, amely esetekre épen ennélfogva a Pp. szabályait s viszont ennek kö­vetkezményeként az 1914:XLIII. t.-c. 32. §-ának rendelkezéseit nem lehet, s nem is szabad alkal­mazni, hanem a szerint, amint a per a járásbíróság vagy a tör­vényszék előtt folyik, értékül 800, illetőleg 1600 pengőt kell venni. Épen ezért közömbös, hogy a ke­resetben a felperes a pertárgy értékét 120.000.000 koronában je­lölte meg, s ezt az értékelést az első bíróság is elfogadta, mert ez a pusztán perjogi szempontból történt értékelés nem változtat azon a tényen, hogy a kereset tárgya nem vagyonjogi igény, s meg nem becsülhető. Ezéi't nem szolgálhat alapul az ítéleti illeték kiszabásánál a királyi Ítélőtábla értékelése sem, annál kevésbé, mert magából a királyi Ítélőtábla ítéletéből nyilvánvaló, hogy az ítéleti illeték alapjául szolgáló per tárgyát maga sem tartotta megbecsülhetőnek, s a 10 milliárd papírkorona értékét nem is ebből

Next

/
Thumbnails
Contents