Az adó, 1930 (18. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 1. szám - A földbérletek általános kereseti adó kivetésének és behajtásának egyszerűsítése

32 Joggyakorlat. tal fenntartott összegbe betudandó ós miután azt teljes egészében fedezi, a megtámadott határozattal fenntartott illeték törlését is el kellett rendelni. (Közig, bíróság 1840/1929. sz.) Okirati illeték. 111. díjj. 59. tétel Indokok: A kereskedelmi alkalmazottak felvétele nem tárgya kereskedelmi- vagy iparüzletnek, hanem csak eszköz annak gyakorlásához s így az 59. tétel 4. pontja szerinti kedvezményt ilyen tartalmú okiratra kiterjeszteni nem lehet (Közig, bíróság 16855/ 1928. sz.) Okirati ileték. 1924:XVIII. t.,c. 2. §. Indokok: Az Iparosok Országos Központi Szövetkezete az 1924:XVIIL t.-c. 2. i 2. pontja alapján az okirati, törvénykezési és közigazgatási illetékek alól személyes illetékmentességben részesül. Az általa kiállított ügyvédi meghatalmazás ennélfogva nem esik illeték alá, amiből okszerűen következik, hogy nem szabható ki illeték az illetékmentes meghatalmazás után a meghatalmazottra sem. (Közig, bíróság 20.489/1926. sz.) Okirati illeték. 111. dijj. 89. tétel IV. pont. Indokok: A biztosító intézetek az 1883. évi VIII. t.-c. 3. §-a ós 10. §-a, illetve az illetéki díjjegyzék 89. tétel IV. pontja értelmében a biztosítási díjakról az általuk kiállított vétbizonyítványok után az illetéket készpénzben megfizetik, ennélfogva a biztosítási díj felvételéről kiállított külön nyugta után nem lehet a nyugta-illetéket követelni. (Közig, bíróság 12.682/1927. sz.) Szerződési illeték. 111. szab. 101. §• Ha a bérelt terület egy részére a szerződés érvénye megszűnik, az illetéknek erre eső része törlendő. Indokok: A rendelkező rész értelmében kellett határozni, mert a királyi pénzügyigazgatóság megtámadott határozatában a panaszos törlési kérelmét tulajdonképen alaki okból azért utasította el, helyesebben vissza, mert bérleti szerzőtlés részleges megszűnése címén illetéktörlésnek az ill. szab. 101. §-a alapján helye nincs. Az ill. szab. 101. §ának 2. bekezdéséül felvett 1881. évi XXVI. t.-c. 12. §-a szerint az ismétlődő szolgáltatást tartalmazó szerződések érvényességének bármely időközben való megszűnése jogcím az illeték törlésére vagy visszatérítésére és ez a törvényhely az illeték törlésből nem zárja ki a részleges megszűnés esetét sem, a panaszos pedig a biejmutatott iratokkal igazolta, hogy földbérlete 1927. évi október hó első napjától kezdve a vitézi telek céljaira felajánlott és á kijelölt vitéznek át is adott 20 kat. hold földterülettel csökkent és hogy ez időtől fogva ez a 20 hold földterület a panaszos földbérletének többé nem tárgya. Igazolja ez álláspont helyességét az a körülmény is, hogy az adott esetben a, szolgáltatás terményekben lévén megállapítva, a minek folytán az illetéket évről évre kell a tényleges szolgáltatás alapján megállapítani, arra az időre tehát, amely időre a panaszos a vitézi telek céljaira átengedett 20 kat. hold után többé szolgáltatást nem teljesít, nyilvánvaló, hogy ez után többé illeték fizetésére sem kötelezhető. (Közig, bíróság 3911/1928. sz.) Szerződési illeték. 111. díjj. 79. tétel. Téglakészítő munkásokkal kötött szerződés illeték alá esik. Indokok: A magyar királyi pénzügyi gazgatóság j ogszabálysértés nélkül állapította meg a kiszabás alapjául szolgált szerződés illetékkötelezettségét Az illetéki díjjegyzék 79. t. kk. (és mm.) pontjai értelmében ugyanis csak a gazdasági munkabérszerződések és vizimunkálatoknál, az út- és vasútépítésnél alkalmazott napszámosok és munkások szerződései bélyeg- és illeték-