Az adó, 1930 (18. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 10. szám - Néhány szó "Az Adó"-ban "Lakásjoggal terhelt épület házadója" című cikkhez

378 Joggyakor>ut lOGGYAKORLAT Egyenes adók Házadó. H. H. Ö. 5. §. és 19. §. A 30 évi adómentesség a lebontási bejelentés megtörténte nélkül is megilleti az új épületet, ha a lebons tott épület csupán egy konyhát, tes hát lakás céljait nem szolgáló helyis séget foglal magában. Indokok: A panaszos csatolt városi tanácsi bizonyítványból megállapíthatóan az 1927. évben újonnan emelt épület helyének egy részén állott lebontott épület csupán egy konyhát foglalt magában, ennélfogva lakás céljára nem szolgált. Ebből következik, hogy z 1927. évi 200. P. M. sa. rendelet 19. §-ához fűzött utasítás 1. bekezdésében a régi épület lebontására vonatkozóan meghatározott bejelentési kötelezettség a jelen esetben nem állott fent, mert a régi épület nem lévén házadó tárgya, közömbös, hogy az új épületnek milyen része épül a régi helyén ós melyik addig még beépítetlen területen. Ezeknélfogva,, ha az adózó a lebontás bejelentését elmulasztotta volna is, ebből az adómentesség tartamára vonatkozóan következmények nem származnak és az adózót nem az idézett rendelet 5. §. 4. bekezdésében meghatározott tizenöt évi, hanem az 5. §. 3. bekezdése 1. pontja szerinti harminc évi mentesség illeti meg. (Közig, bíróság 3096/1928. P.) Kereseti adó. K. H. Ö. 5. S. A bírósági fogházaknak földhaszon; bérletéből eredő jövedelmük kereseti adó alá esik. Indokok: Panaszos a földhaszonbérlet után törtónt megadóztatásának jogosságát vitatja, mert véleménye szerint az általános kereseti adóról szóló 1932évi XXIII. t.-c. 3. §-ának 9. pontjában az állami üzemekre nézve, vagy a 11. pontjában a bírósági fogházak ipari foglalkozására, nézve biztosított állandó adómentesség a bírósági fogházak földhaszonbérletét is megilleti, mert a raboknak úgy az ipari, mint a mezőgazdasági foglalkoztatása egy és ugyanazt a célt szolgálja. Az adó összegét különben nem kifogásolja, de mindesetre törölni kéri a bíróságot, mert a mulasztása vétlen. A m. kir. közigazgatási bíróság az adóztatás jogosságát vitató érvelést nem találta helytállónak. A törvény az állami üzemek állandó adómentességét a 3. §. 9. pontjában, a, bírósági fogházak ipari foglalkozásának állandó adómentességét pedig a 11. pontjában tárgyalja. Ebből jogosan következtethető, hogy a törvényhozás a bírósági fogházak ipari foglalkozását nem tekintette állami üzemnek, mert külömben nem kellett volna annak adómentességét külön pontba foglalni. Viszont a törvény a bírósági fogházaknak csupán az ipari foglalkozására biztosította, az állandó adómentességet, ellenben más