Az adó, 1930 (18. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 10. szám - Néhány szó "Az Adó"-ban "Lakásjoggal terhelt épület házadója" című cikkhez

Joggyakorlat 379 foglalkozására nem biztosította azt. Nyilvánvaló, hogy a földha szonbéiiet ipari foglalkozásnak nem minősíthető. Ezt különben a panaszos sem vitatja. Miután pedig a törvénynek adómentességet biztosító rendelkezéseit kitér jesztőieg magyarázni és alkalmazni nem lehet, ennélfogva a panasz erre irányuló részének sem lehetett helyet adni. (Közig, bíróság 1278/1928. P.) Vagyonátruházási illeték. 1920:XXXIV. Uc. 28. §. A törvényszerű legkisebb érték kis számításánál a laküresedés címén történt adóleirást figyelembe venni nem lehet. Indokok: Nem lehetett a panasznak helyet adni a megtámadott határozatban f elhozott okokból és szemben a panaszban előadottakkal különösen még azért sem, mert az ez irányban e helyről elrendelt bizonyítási eljárás során beszerzett iratokból nyilvánvaló, hogy a törvényszerű legkisebb érték kiszámításánál figyelembe vett nyersházbérjövedelem alapján fizetett házadóbol a panaszban emiitett adóleirás laküresedés cimén történt, az ily időközi változása a nyersházbérjövedelemnek pedig, az 1920. évi XXXIV. t.-c 28. §-a értelmében a törvényszerű legkisebb érték kiszámításánál figyelembe nem vehető, mert e törvényszakasz a házbérjövedelemnek időközi csökkenését csak akkor engedi meg a törvényszerű legkisebb érték kiszámításánál figyelembe venni, ha a csökkenés, a házadó alá tartozó ingatlannak illetőleg egyrószónek, lebontás, vagy elemi -csapás folytán bekövetkezett megszűnése utján állott elő. — (Közig, bíróság 2465/1980. P.) Fényűzési forgalmi adó. 1900/1922. P. M. 15 §. A termés idejére való tekintet néU kül fényűzési tárgy a külföldről be; hozott gyümölcs és főzelék, ha a be* hozatal oly időben történik, mikor a belföldön szabadban termesztett hasonló áru még piacra nem került. Indokok: Panaszos az 1929. évi január-március hónapokban vámkezelt fejes káposzta ós alma után a behozatal alkalmával fizetett fényűzési forgalmi adó visszatérítését azon a címen kérte, hogy a behozatal a téli hónapokban történt ós hogy a behozott áru nem korai, hanem előző évi termésű gyümölcs ós főzelék volt s igy az 1922. évi 1900. sz. pénzügyminiszteri rendelet 15. §-ának rendelkezése ezen árukra nem vonatkozott, tehát általános forgalmi adó helyett tartozatlanul fizetett 13%-os fényűzési forgalmi adót. A kérelmet elutasító határozat elleni panaszt a kir. közigazgatási bíróság alaptalannak találta. A fényűzési forgalmi adó a törvény ind okolása szerint az egyéni szolgáltatás képességben rejlő anyagi erőt kívánja adóval sújtani, de tekintve az adó alá eső tárgyak összeállítását, az is megállapítható, hogy nem csupán a könnyelmű ós felesleges költekezés vagyis az igazi értelemben vett fényűzés kerül az 1920. évi XVI. t.-c alapján adó alá. Nem az árunak nélkülözhetetlensége, hanem az annak megszerzésére irányuló költség különösebb nagysága és a megszerzőnek ebben kifejezésre jutó nagyobb