Az adó, 1930 (18. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 4-5. szám - A M. Kir. Közigazgatási Bíróság Jogegységi Tanácsának megállapodásai

Joggyakorlaf. 179 Ujrafelvétel. 1901 :XX. Uc. 10. §. A pénzügyigazgatóság előtt illeték-ügyben ujrafelvételnek nincs helye. Indokok: Nem lehetett a panasznak helyet adni a megtámadott határozatban felhozott okokból és szemben a panaszban előadottakkal különösen még azért sem, mert az 1901. évi XX. t.-c. rendelkezései, ennek a törvénynek 43. $-a értelmében adó- és illetékügyre nem terjednek ki és így illeték ügyekben újra felvételi eljárásnak sinos a törvény 10. §-a alapján a királyi pénzügyigazgatóság előtt helye, hanem illeték ügyekben újra felvételnek csak e bíróság előtti eljárásban az 1896. évi XXVI. t,-c. 139—144. §-ai alapján van helye, ennek azonban alapfeltétele, hogy az alapeljárásban e bíróság Ítéletet hozott légyen, ami az adott esetben fenn nem forog. (Közig, bíróság 9211/1927. sz.) Vagyonátruházási illeték. 1920:XXXIV. t.*c. 98. §. Ingatlan vételére vonatkozó szerzős désnek az a része, amely az ügylets kötés napján még nem teljesített építkezés befejezésére vonatkozik, építkezési szerződésnek minősül s mint ilyen esik illeték alá. Indokok: A megtámadott határozatot fel kellett oldani, mert a királyi pénzügyigazgatóság megtámadott határozatát a tényállás szabatos megállapítása és figyelembe vétele nélkül hozta meg. A felterjesztett iratokból ugyanis nyilvánvaló, hogy a panaszosok a kiszabás alapjául szolgált adásvételi ügyletet nem az adásvételi szerződésnek 1927. évi szeptember hó 27-iki kelte napján, hanem még az 1927. évi július hó elsején kiállított közjegyzőileg hitelesített másolatban is bemutatott ós mindkét szerződő fél által aláírt megállapodás szerint akkor kötötték meg, amikor az ingatlanon emelt épület, az ideiglenes házadómentességi igény megállapítása tárgyában felvett hivatalos jegyzőkönyv adatainak igazolása szerint is, még befejezve nem volt, s hogy ennélfogva a panaszosok által kötött ügylet illetékezésénél az 1927. évi július hó 1-én kiállított okirat tartalma és az ezen időpontbeli tényleges állapot lesz az irányadó. Ebből pedig az következik, hogy a panaszosok B. Gusztávval csak részben kötöttek ingatlan adásvételi szerződést, mert az ügyletnek az ügyletkötés napján még nem teljesített építkezés befejezésére vonatkozó része építkezési szerződésnek minősül, az tehát, mint ilyen is lesz megilletékezendő. Az újabb határozathozatal előtt tehát a szerződő felek meghallgatásával és esetleg a tényállásnak más úton való pontos és szabatos kiderítésével különösen megállapítandó és felderítendő lesz, hogy 1927. évi július hó 1-ón az építkezés már tényleg megkezdetett vagy részben he is fejeztetett-e ós ha igen, milyen mértékben és hogy az 1927. évi július hó 1-én kelt okiratban együttesen az ingatlanra és az építkezésre megállapított 24.000 pengős árból milyen vételár esik a telekre ós a vétel napjáig már befejezett építkezésre és milyen összeg esik az ügyletkötést követőleg teljesített építkezésekre. Erire nézve, amennyiben az okirlatbeli elkülönítés a pénzügyigazgatóság részéről aggályosnak t;i Iá Itatnék és pontos felderítés