Az adó, 1930 (18. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 4-5. szám - A M. Kir. Közigazgatási Bíróság Jogegységi Tanácsának megállapodásai

180 Joggyakorlat. más módon sem volna eszközölhető, szükség esetén a szerződő felekkel lesz megegyezés megkísérlendő vagy ennek nem sikerülte esetén a teleknek ós az 1927. évi július hó elsején már fenn állott épületrésznek hatósági szakértői becslés útján való meghatározása lesz az 1920. évi XXXIV. t,-c. 26. §-a értelmében foganatosítandó. (Közig, bíróság 4139/ 1929. sz.) Felebbezési jog. 111. szab. 94. §. 3. pont. Az első sorban fizetésre kötelezettnek kézbesített fizetési meghagyás ellen a jogorvoslati határidőn belül a kezes is jogosult felebbezéssel élni. Indokok: Igaz ugyan, hogy a bélyeghiány miatt felvett lelet alapján az illeték csupán F. István terhére íratott alá ós a fizetési meghagyás is neki kézbesíttetett, de viszont a panaszost, aki a megleletezett felebbezést F. István nevében ós képviseletében a hatóságnál benyújtotta, az illetékszabályok 94. §-ának 3. pontja értelmében a benyújtott felebbezós után járó illetékért kétségtelenül kezesség terheli, ennélfogva mint az illetéki szabályok szerint fennálló kötelezettség alapján kétségtelenül érdekelt fél, jogosítottnak tekintendő arra, hogy az illeték kivetéséről az ügyfelének kézbesített fizetési meghagyásból értesülve, a kivetett és sérelmesnek tartott illeték ellen — a fizetési meghagyás kézbesítésétől kezdődőleg nyitva álló jogorvoslati határidő alatt — a saját személyében felebbezéssel éljen. Az ettől Való elzárás a kezességgel tartozókra nézve lehetetlenné tenné az azonnal való védekezést a helytelenül ós jogtalanúl kivetett illetékek ellen, ami rájuk nézve hátrányokkal járhat. Ennélfogva a panaszos által beadott felebbezést tárgyalés nélkül visszautasító végzést hatályon kívül kellett helyezni és a felebbezós érdemleges elbírálását el kellett rendelni. (Közig, bíróság 23.589/1926. sz.) Hatáskör. K. K. H. Ö. 104. §, 1, e, pont, Az ügyvédi meghatalmazásra járó bélyegilletéknek törvényhozási bés lyegjeggyel való lerovása kisebb sza= bálytalanság s így az emiatt kiszabott bírság ellen nincs panasznak helye. Indokok: Ügyvédi meghatalmazásra, okirati bélyeg helyett törvénykezési bélyeg felhasználásával elkövetett szabálytalanság miatt a pénzügyigazgatóság a panaszos ellen 2 pengő bírságot szabott ki. Az erre vonatkozó fizetési meghagyást a megbírságolt panasszal támadta meg. A panaszt azonban vissza kellett utasítani, mert annak elbírálása nem tartozik a bíróság hatáskörébe. Az 1927. évi 600. P. M. 99. §. 3., e), valamint 104. 1. e) pontja szerint ugyanis a pénzügyigazgatóságnak nagyobb szabálytalanság miatt kirótt bírságok elleni felebbezésre hozott határozata ellen van közigazgatási bírósághoz intézendő panasznak helye. A szóbanforgó szabálytalanságot pedig tekintettel arra, hogy a panaszos teljes összegű bélyeget ragasztott fel, ami a megrövidítósi szándékot kizárja, — nagyobb szabálytalanságnak minősíteni nem lehet. Ezekből az okokból a panaszt hatáskör hiánya miatt vissza kellett utasítani. (Közi. bíróság 9619/1927. sz.)