Az adó, 1930 (18. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 4-5. szám - A M. Kir. Közigazgatási Bíróság Jogegységi Tanácsának megállapodásai

178 Joggyakorlat. évi június hó 15. napjától heti 2 P zsebpénzt. A tárgyiratok tanúsága szerint az eladó a vevőknek nagybátyja, aki a szerződés megkötése előtt már a vevők háztartásában ólt s ott él a szerződési megállapodás értelmében ezután is. Ilyen körülmények között a szerződő felek társadalmi állására vailó tekintettel Ei Mi. gázgyári munkás (az eltartás tulajdonképeni értékét meghatározni lehet. Az családi közösség* ben történik, minden, az átruházót illető külön kikötés nélkül, így a tartás értékének a felek által bejelentett összege (havi 50 P) a való életviszonyokkal arányban nem áll és az értékelés alapjául megnyugvással el nem fogadható. Az illeték alapja helyesen csak az az érték lehet, amely a, szerződés folytán a szerzők tulajdonává vált, vagyis a megjelölt házastelek felerészének értéke, mert a felek társadalmi helyzete mellett a tartási szerződós csak közös munkát ós közös küzdelmet jelent. Ezt az értéket az értéket az adóbizonyitvány 800 P-ben jelöli meg. Azonban ennél az összegnél a törvény szerű legkisebb érték nagyobb s ezóHt az 1920:XXXIV. t.-c. 27. §. (1) bekezdésének rendelkezése szerint ez veendő a kiszabás alapjául. Az említett házastelek házadó alapja a szerződés megkötése évére 275 P-ben volt megállapítva. Az egész ingatlan értéke tehát az 1927 :V. t.-c. 24. i (2) bekezdésének b) pontja szerint ennek az összegnek tízszerese, vagyis 2750 P. Ennek fele: 1375, illetőleg az 1924. évi 163.600 P.M. sz. rendelet 3. §. (1) bekezdése szerint kikerekítve 1380 P az illeték alapja. Illetéke pedig, az 5% kulccsal: 69 P. A panasznak tehát ebben az értelemben részlten helyet kellett adni. (Közig, bíróság 1220/1929. sz.) Vagyonátruházási illeték. 1920:XXXIV. t.<c. 98. §. Anya és gyermek között létrejött ingatlan vagyonátruházási jogügylet illeték alapjának megállapításánál csak az ingatlan értékét lehet szás mításba venni. A kikötött tartási és temetési költség a családi állásból folyó köteleség. Indokok: A pénzügyigazgatósági végzés helyes annyiban, hogy a szerződósben foglalt jogügyletet adás-vételnek minősí* tette. A visszteher mértékét azonban tévesen állapította meg, mert az egyik eladó F. Mihályné a szerző F. Juliannának édesanyja, akit ez a családi állásból kifolyólag is köteles szükség esetében eltartani. Ebből folyik, hogy amenynyiben a készpénzben kikötött vételár s a tartási és temetkezési költség az ingatlan forgalmi értékét meghaladj többletet már nem lehet az ingatlanért adott vissztehernek tekinteni, hanem az úgy jelentkezik, mint a családi állásból folyó kötele zettsóg teljesítése. Különben is a. nép alsó rétegénél a hasonló eltartási kötelezettségek vállalása, rendszerint nem jelent többet, mint a közös munkát és a/, élet nehézségeivel folytatott közös küzdelmet. Ez alpon csakis az ingatlan forgalmi értéke után kellett a vételi illetéket megállapítani. (Közig, bíróság 26.769/ 1926. sz.)