Az adó, 1930 (18. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 4-5. szám - A M. Kir. Közigazgatási Bíróság Jogegységi Tanácsának megállapodásai

Joggyakorlat 177 sével kapcsolatosan kibocsátandó hirdetménybe fel kell venni a hitelezők résziére azt a figyelmeztetést is, hogy máganegyeziség létre nem jötte esetén a bejelentett követelések ntán járó törvénykezési illetékeket az egyezségi tárgyalás (tehát nyilván bírói tárgyalás) határnapjáig rójá.k le Az adott esetben pedij;- a felterjesztett iratok tanúsága szerint a hitelvédő szerv előtt a magánegyezség létre jött, ennek folytán a kényszeregyezsét i I •; n sági tárgyalására sor nem került, bírósági tárgyalásról jegy' zőkönyv fel sem vétetett, következóskép tárgyalási jegyzőkönyv utáni illeték követelésének helye tárgy és alap hiányában sem lehet. (Közig, bíróság 5608/1928. sz.) Vagyonátruházási illeték. 1920:XXXIV. t.*c. 99. §. Az ingó és ingatlan elkülönített vételárának aggályossága sem ad jogcímet a teljes vételárból 5%sos illeték követelésére. Indokok: A rendelkező rész -értelmében kellett határozni, mert az 1920, évi XXXIX, t.c. 99, §-ának első és második bekezdésében foglalt rendelkezések egybevetéséből nyilvánvaló), hogy ingók és ingatlanok együttes átruházása esetén csak akkor van helye a teljes vételártól 5 %*os ingatlan átruházási illeték kiszabásának, ha a szerződésben nincs külön feltüntetve, hogy a vételárból mily összeg esik az ingókra ós illetőiéig külön az ingatlanokra. Az említett törvény yégíehajtása tárgyában kiadott utasítás 108. §-ában foglaltakból szintén ez következik, azzal a megkülönböztetéssel, hogy amennyiben az ingóságok a szerződósben nincsenek külön is részletesen felemlítve, akkor az elkülönítés aggályosnak tekinthető ós az ingatlanok értékének meghatározására nézve a törvény 26. §-ának rendelkezéseit is figyelembe véve, —• amennyiben az ingatlanok értékére nézve az illetékköteles féllel megegyezési nem sikerülne létesíteni —hatósági szakértői becslést kell foga* natosítani, de az elkülönítés aggályos volta önmagában nem ad jogot arra, hogy az egész vételári ingatlanokra eső vételárnak tekintessék. A panaszos felebbezósében a késedelmi kamatok számítása tekintetében is kifogást emelt és e kifogás tárgyában a kir. pónzügyigazgatóság határozatot sem hozott, amiért a kir. pónzügyigazigatóságot az illeték újabb összegszerű megállapítására ós a késedelmi kamat számítása tekintetében emelt kifogásra is kiterjedő új határozat hozatalára kellett utasítani. (Közig, bíróság 8972/1928. sz.) Vagyaonátruházási illeték. 1920:XXXIV. t.sc. 27. §. Alacsonyabb társadalmi körhöz társ tozó közös háztartásban élő nagys bátya és unokaöccs közötti ingatlan vagyonátruházásnál az illeték alaps jául nem a kikötött tartás értékét, hanem az ingatlan értékét kell venni. Indokok: Az illetékkiszabás alapja a felek között keletkezett adásvételi szerződós. Ezzel a szerződéssel M. Döme átruházta ingatlanát panaszos R. M.-re 100 P vételárért, kikötve magának az életfogytig járó tartást s 1928.