Az adó, 1930 (18. évfolyam, 1-10. szám)

1930 / 4-5. szám - A M. Kir. Közigazgatási Bíróság Jogegységi Tanácsának megállapodásai

174 Joggyakorlat. forigalombat A két napilap! között csak az a különbség- van, hogy az előbb említettnek első oldalán magyarországi, az utóbb említettnek címlapján pedig kizárólag burgenlandi vonatkozású cikkek jelennek meg, míg a többi bárom oldal mindkét lapnál azonos tartalmú ós így nyomdatechnikai okoból történik, hogy a burgenlandi ujsáig részére kül* dött külföldi hirdetések a magyarországi újságban is megjelennek, anélkül azonban, hogy ezért a panaszos külön díjat kapna. Minthogy pedig a B. Tagblatt valamennyi példánya zárt csomoigban Ausztriába szállíttatik, továbbá, mert a külföldre teljesített árúszállítás az 1921: XXXIX. t.-c. 39. §-a értelmében nem esik általános forgalmi adó alá, ennélfogva kéri a vitás általánois forgalmi adó törlését. A panasz alaptalan. Az általános forgalmi adó tárgya az idézett törvény 30. §-ának (1) bekezdése értelmében a belföldön folytatott, —i bevétel elérésére irányuló önálló kereseti tevékenység körében történt árúszállítás, vagy bármely más munkateljesítmény. A panaszos, mint nyomdaválla* lat belföldön folytat általános forgalmi adó alá eső kereseti tevékenységet és ennek körében nyomtatja mindkét lapot ós teszi azokban közzé az említett hirdetéseket. Az idézett törvényhely (2) bekezdése szerint árúszállítás alatt valamely ingó testi dolog visszterhes elidegenítését kell érteni, ilyennek azonban a hirlapokban a hirdetések közzététele, amelyért a hirdetések díjait beszedte, nem minősíthető, hanem a (3) bekezdés szerinti munkateljesítménynek, melylet ,a panaszos céig a belföldön végez ós így annak általános forgalmi adókötelezettségén az a körülmény, hogy a lapok külföldre vitetnek ki, mit sem változtat, mert a panaszos által hivatkozott törvényhely, csak a külföldre teljesített árúszállítás esetére állapítja meg az adómentességet. (Közig, bíróság 9059/ 1927. sz.) Törvénykezési illeték. 1914:XLIII._t.,c. 1. §. A felebbezési eljárásban beadott előkészítő irat és felvett tárgyalási jegyzőkönyv illetéke a peres felek által érvényesített felebbezési kés relmek együttes értékének figyelem; bevételével rovandó le. Indokok: A felebbezési eljárásban keletkezett két előkészítő irat és két tárgyalási jegyzőkönyv illetéke tekintetében azonban panaszos kifogását helyt* állónak elismerni nem lehetett, mert a felebbezési eljárásban beadott előkészítő iratok és felvett tárgyalási jegyzőkönyvek illetékét a felebbezés tárgyának értéke után kell leróni. A felebbezés tárgyául pedig a peres felek által érvényesített felebbezési kérelmek együttes értéke szolgál. Minthogy felperes fel ebbezósének atárgya 18.531.000 K. panaszos alperes felebbezési kérelme pedig az elsőbíróság által megítélt havi 300 aranykorona ellen irányul, aminek az illeték alapjául szolgáló egy évi értéke (300X12=) 3600 aranykorona, azaz 52.20.000 K., s így a peres felek által érvényesített felebbezési kérelem összesen 70.731.000 K érték felett való felsőbbfokú bírói