Az adó, 1929 (17. évfolyam, 1-10. szám)
1929 / 2-3. szám - A kétszeres adóztatás elkerülésének kérdése a Népszövetség előtt
Dr. Knejypó Sándor: Adóügyi nemzetközi egyezmények. telten felszólalt, erősen támogatta őt Nagy-Brittania, Délafrika, Hollandia és Svájc képviselője, ami könnyen érthető, mert hiszen ezek az államok -is inkább exportálnak, mint importálnak tőkéket. A napokig tartó vitában egységes megállapodás nem volt elérhető, az adós államok nem voltak meggyőzhetők, annál kevésbbé, mert hiszen a jövedelem adónál — amelyre vonatkozólag egy külön cikk tartalmaz szabályozást — a tőkékből származó jövedelem úgyis a hitelezők államában esik adó alá, s így méltányos is, hogy az adós államok legalább a hozadéki adókat kapják meg. Az értekezlet vezetője a belga Clavier, végül kénytelen volt szavazásra bocsátani a második bekezdést, melynek eredménye az volt, hogy az államok képviselőinek nagy többsége a második bekezdést elvetette. Ez mély benyomást tett a kisebbségben maradt államok különösen Amerika képviselőjére s attól lehetett tartani, hogy Amerika esetleg kivonja magát a további tanácskozások alól. Sir Thompson, Nagy-Brittania képviselője kijelentette, hogy ezek után az adós államok kiteszik magukat annak, hogy nem kapnak külföldi kölcsönt. De ezzel szemben helyesen jegyezte meg Németország képviselője Dorn, hogy a kikölcsönzés nemcsak az adókérdéseken fordul meg. A továbbiak folyamán olyan kiengesztelő indítvány fogadtatott e! és vétetett be egy külön készített egyezmény tipus szövegébe és az egyezmények típusait magyarázó kommentárba, hogy a külföldi tőkék kamatai után beszedett adók visszatérítésének kérdésében a szerződést kötő államok a méltányosság elvei szerint is megegyezhetnek, vagyis az adók egy részét visszatéríthetik. Természetesen kétséges, vájjon a szerződéskötő államok hajlandók lesznek-e az ilyen ^gyezménytipus alapján tárgvalni vagy elfogadni a kommentárnak az adóvisszatérítésre vonatkozó ajánlását, és az adóvisszatérítés mily mértékét concedálni, a többség mindenesetre az első egyezmény típust fogja alapul venni szószerinti szövegében. Viszont kétségtelen, hogy a tőkeszegény országok a>>külíöldi tőkék megszerzésénél a kamatláb megállapítása sórán esetleg kénytelenek lesznek koncessziókat adni. v Az a kérdés, hogy a részvényekből vagy üzletrészekből származó jövedelem mely államban vonassék hozadéki adó alá, szintén erős vitára adott alkalmat. A javaslat az volt, hogy az ilyen természetű jövedelem megadóztatására kizárólag az az állam jogosíttassék fel, amelynek területén a vállalat tényleges igazgatásának helye van. Ezzel szemben több állam képviselője, elsősorban a bolgár Bainoff utalt arra, hogy a részvényekből származó jövedelem (osztalék) tulaj donképen nem a vállalat igazgatásának helyén, hanem a vállalat üzlettelepeinek helyén keletkezik. Minthogy pedig az előterjesztett népszövetségi javaslat szerint a hozadéki adók végig abban az államban szeriendők, amelyben jövedelem eléretett (le pays de la sonce du 2-3. sz. 45
