Az adó, 1929 (17. évfolyam, 1-10. szám)
1929 / 2-3. szám - A kétszeres adóztatás elkerülésének kérdése a Népszövetség előtt
Dr. Kneppó Sándor: Adóügyi nemzetközi egyezmények. revenu), ennélfogva az előterjesztett javaslat ezzel az alapelvvel ellentétben van s azt az ellen javaslatot tette, hogy az osztalékok abban az államban adóztassanak meg, amelyben a vállalat üzlettelepei vannak. Mások felszólalásaikban rámutattak arra, hogy az ilyen szabályozás túlságosan kedvez a nagy tőkekoncentrációnak, azoknak az államoknak, melyek nagy tökéket exportálni tudnak és megrövidíti a tökeszegény országok adóbevételeit, annak dacára, hogy az adóköteles osztalékjövelem ezeknek az országoknak üzlettelepein éretett el. Ez a szabályozás továbbá azt a lehetőséget nyújtja, hogy a vállalatok olyan országba helyezik át székhelyeiket, ahol az osztalékjövedelem utáni adó a legmérsékeltebb, avagy ilyén adó nem is létezik. Hosszú viták után a kérdés szavazásra bocsáttatott. A szavazatokat befolyásolta az a meggondolás, hogy a vállalatoknak az üzlettelepen elért hozadéka a javaslatnak következő cikke szerint úgyis társulati vagy kereseti adó alá esik azokban az államokban, ahol az illető vállalatoknak üzlettelepeik vannak. Szerepet játszott továbbá az a tény is, hogy a középeurópai államok eddig kötött adóegyezményeikben a vállalat székhelyének államát jogosították fel a részvényosztalékok adóztatására és a legtöbb adótörvény is ilyképen szabályozza az adószedést. ^oK állam nem látott megrövidítést az előterjesztett népszövetségi javaslatban, mert a viszonosság alkalmazása mellett alig számítható ki, vájjon a javasolt megoldással passzív adómérleget kap-e, ha a területén lévő üzlettelepekre eső jövedelem utáni osztalékadót más külföldi államnak engedi át, de viszont a saját vállalatainak külföldi üzlettelepein elért jövedelme utáni osztatalékadót megkapja. Végül nagyon meggondolandó volt nem származik-e nagyobb gazdasági előny egy tőkeszegény országra abból, hogy területén a külföldi vállalatok üzlettelepeket létesítenek, munka alkalmakat adnak sok száz vagy ezer embernek, akik keresethez jutnak és a belföldi termelést fokozzák, mintha az osztalékadót a külföldön székelő vállalat államának engedik át. A szavazás azzal az eredménnyel járt, hogy az eredeti javaslat tekintélyes többséggel elfogadtatott. A középeurópai államok mindegyike (Magyarország is) e mellett szavazott. A javaslat következő cikke az üzlettelepeken való adózásról szólt. E szerint mindaz a kereset, mely ipari, kereskedelmi vagy mezőgazdasági vállalatokból és a szabad foglalkozásokból származik, abban az államban vonandó hozadéki adó alá, amelynek területén az állandó üzlcttelepek vannak, [izlettelepeknek tekintendők: a vállalat tényleges igazgatásának helye, a fiókok, ércbánya és olajtelepek, gyártási helyek, műhelyek, raktárak, irodák és lerakatok. Az a körülmény, hogy a vállalatnak a külfölddel való összeköttetéseiben önálló közvetítője, bizományosa van, önmagában nem nyújt alapot arra, hogy ez a külföldi vál46 2—3. sz.
