Az adó, 1929 (17. évfolyam, 1-10. szám)
1929 / 1. szám - Adózás és közgazdaság
Dr. Ball Kart: Adózás és közgazdaság. legfelsőbb adóforrása és támasza. De már rövid idő múlva ennek a magas forgalmi adóztatásnak a közgazdaságban katasztrofális következményei voltak. A forgalmi adónak az árba való belekalkulálása és a fogyasztókra való hárítása sikertelen volt, az legnagyobb részben a termelő, vagy a kereskedő terűéként maradt meg, és ez a közgazdaságra azzal az eredménnyel járt, hogy mivel az nem a vállalkozó nyereségét érte, mint progressiv jövedelemadó, hanem a forgalom az egyeseknél egészen csekély volt, másoknál pedig sokkal magasabb, mint az illetőnek összejövedelme, ennek a magas forgalmi adónak átháríthatatlansága igen súlyos gazdasági akadozásokat vont maga után, ugy, hogy ezeket a magas forgalmi adótételeket gyorsan le kellett építeni. Ugyanezt az adóbevételt később elérték egy rendszeresen kivetett jövedelemadóval, és dacára annak, hogy a jövedelemadónak is magas tételei voltak, amelyek főképen a középső fokozatban gyorsan emelkedtek: a német közgazdaság megbirkózott velük, sőt az 1925—1927 években bizonyos fokú fellendülését sem akadályozták. 77. Áltcilános kereseti (ipari) adó.. A közgazdaságban különös nehézségeket okoz a kereseti (ipari) adó és ennek magassága a német közgazdaságnak jelenleg is legégetőbb problémája. Ebben a vonatkozásban az európai kontinens államaiban általában hasonló a helyzet, mert míg a jövedelemadó általában mindig állami adó, az ipari adó, mint hozadéki adó, lginkább községi adó. Németországban ez az adónem — a földadó és a községi üzemek dijai mellett — a legfontosabb bevételi tétele a községi háztartásnak és azon erős befolyás folytán, amelyet a munkaadók a községi képviseletekben kifejtenek, ott az a veszély áll fenn, hogy az ipariadót túimagas mértékben veszik igénybe. Azelőtt az ipariadó és a jövedelemadó között törvényesen szabályozott viszonylat állott fenn, mely bizonyos határoknál a birodalmi hatóságok jóváhagyását igényelte. Jelenleg ez a korlát megszűnt., mert a jövedelemadót birodalmi törvény szabályozza, míg az ipari adókat a különböző német áDamokban az egyes állami törvények: szabályozzák és így az összehasonlítás lehetősége megszűnt. Jelenleg a Reichstag előtt fekszik az úgynevezett adóegységesítési törvény (Steuervereinheitlichungsgesetz) és ennek gazdaságilag legfontosabb célja az, hogy birodalmi parancs hatályával megállapíttassék az ipariadó kivetésének alapelve, (az egyes tételek magasságának megállapítása a községeknek van fenntartva), hogy ezzel meg legyen a lehetőség a jövedelemadóés ipariadó összehasonlítására az egész birodalomra vonatkozóan. Mihelyt az összehasonlíthatóság megvan, úgy ismét tör1. sz. 11
