Az adó, 1929 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 1. szám - Adózás és közgazdaság

Dr. Ball Kürt: Adózás és közgazdaság. V Adózás és közgazdaság. Irta: dr. BALL KURT ügyvéd, magántanár a Berlini Kereskedelmi főiskolán. /. Túlmagas adóterhek. Egy német közmondás így szól: „nem szabad a tyúkot levágni, amíg aranytojást tojik". Ezt a közmondást mindig akkor idézik, amikor a közgazdaság tulmagas adóterhek ellen védekezik. Ezzel a közmondással azonban nem sokra megyünk, mert akár levágnak egy tyúkot, akár nem, a különbség igen világos és tiszta, és reá igennel, vagy nemmel kell válaszolni. Az adóknak a közgazdaságra gyakorolt behatásánál azonban elvileg csak az van tisztázva, hogy az adóterhéknek túlságos megfeszítése, amely a nemzeti jövedelem és az adóbevétel közötti arányra nincsen tekintettel, minden ország közgazdaságára bénítólag hat. De az, vájjon a konkrét esetben valamely ország közgazdasága a tulmagas adók által elnyomatott-e, vagy sem, egyszerű igennel vagy nemmel nem válaszolható meg. Ez oly határkérdés, amelyre csak „több" vagy „kevesebb" lehet a felelet. A háborut megelőző időben azokat az adótételeket, amelyek manapság minden államban napirenden vannak, lehetetleneknek mondották volna, de a jelen mégis megmutatta, hogy a háborut megelőző idők adótételeinél jóval magasabbakat is elviseltek. De az elviselhetőség határa máris el van érve, söt gyakran meg van haladva, és azért az összes államok arra törekszenek, hogy közgazdaságukat az adók leszállításával megerősítsék. Mindazok a kísérletek, amelyek a megadóztatás közgazdaságilag megengedhető legfelső határát igyekeztek megállapítani, főképpen a nemzeti jövedelemmel való összehasonlítás alapján eddig sikertelenek maradtak. Ez részben arra vezethető vissza, hogy a nemzeti jövedelem fogalma és ennek megállapítása annyira ingadozó és megbízhatatlan, hogy megfelelő összehasonlítási alapul nem szolgálhat. Egy másik ok azonban még mélyebben fekszik. Téves ugyanis annak a feltételezése, hogy a normális adóztatást közgazdaságilag lehetséges egy számszerűen fixirozott legfelsőbb összeggel meghatározni. Ez a primitív gondolat figyelmen kivül hagyja, hogy egy ország adóterhének hatása a közgazdaságra egész különbözőképen érvényesülhet aszerint, hogy egy bizonyos adórendszer miképen van felépítve. A német birodalomban igen érdekes tapasztalat adódik. Az inflációt követő első évben jövedelemadót azért nem lehetett szedni, mert aranymárkában (birodalmi márkában) megállapítható évi jövedelem akkor nem létezett. Ennek következtében a 2V2%-os általános forgalmi adó lett az államháztartás 10 1. sz.