Az adó, 1929 (17. évfolyam, 1-10. szám)
1929 / 1. szám - A társulatok illetékei
Dr. Sárfy Aladár: A társulatok illetékei. akként való felemelése, hogy a társaság vagyonának egy részét számolják át az alaptőkére, abban az esetben is illeték alá esik, ha a tartalékalap részvénykibocsátás alkalmából szedett, tehát már a részvénykibocsájtás illetéke alá vont í'elpénzből keletkezett s a tartalékolás csak átmeneti volt. (12553/924.) P.) Alaptökeemelés esetén a régi részvények névértékének felemelésére felhasznált összegek akként esnek illeték alá, hogy az uj részvényekért egyenként befizetett összegbői a régi részvények után már illeték alá vont összeget le kell venni és csak a fennmaradó összeget lehet illeték alá vonni. (1577/1925. P.) Ha uj részvények kibocsájtása alkalmával a régi részvények névértékét akként emelik föl, hogy a tartalékalapból csatolják a részvénytőkéhez azt az összeget, amely a régi részvény névértékének az uj rész-vénynévérték felemeléséhez szükséges, ugy csak a két névérték közötti különbözet esik a részvényilleték alá, akkor is, ha az uj részvények kibocsájtási ára nagyobb, mert az uj kiboesájtásu részvények kibocsájtási ára és a névértékfelemelés között semmi összefüggés nincs. (Ha tehát a régi névérték 400 kor. a felemelt névérték 1000 kor. és az uj részvények kibocsájtási árfolyama 5000 kor. a névértékfelemelés után az illeték alapja 400 és 1000 korona közötti külömböset, vagyis 600 korona és nem a 400 és 5000 korona közötti különbözet. (9512 1927. és 4125/1927. P.) Hogy mikor követelhető a társasági szerződési illeték, e tekintetben fontosabbak a közigazgatási bíróság alábbi Ítéletei: Ha az egyéni cégek jegyzékében nyilvántartott egyedüli cégtulajdonos meghal és az üzlet örökség címén többekre száll át és mint közkereseti társaság a kereskedelmi társas cégek jegyzékébe vezettetik át, a társasági szerződés illetéke — függetlenül az örökösödési illetéktől, — jogosan követelhető. (5258/ 1928. P.) Ha egy közkereseti társaság ugy alakul, hogy az egyik tag az árukészletét az árukészlet értékét meghaladó passivummal viszi be, a másik átvállalja a passívumot az árukészlet fedezete mellett, illetve annak átengedése fejében, minthogy tiszta vagyonérték a társaságba nem vitetett be, a társasági szerződési illetéket követelni nem lehet. (16963/1927. P.) Olyan társasági szerződés, melyben a tagok közös cél elérése érdekében való együttműködésre kötelezik magukat, anélkül, hogy részvényeiket vagyonbetétként az egyesülésbe vinnék, csak az állandó társasági szerződés illetéke alá esik. Nem tekinthető vagyonbetétnek. hogy ha az alkalmi egyesülés tulajdonában levő részvények fölött való rendelkezés korlátozva lett és ha az egyesülők azokat saját letétbe helyezték, kimondva azt, hogy csak a syndikatus határozata alapján lehet disponálni azok fölött. (26010/1926. P.) A vagyonbetét nélkül alakult társaság által megalakulása után felvett kölcsön nem tekinthető a társasági tagok vagyonbetétének s így ezJ. sz. 7
