Az adó, 1929 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 1. szám - A társulatok illetékei

Dr. Sárfy Aladár: A társulatok illetékei. után társasági szerződési illetékét kiszabni nem lehet. (15899. 1927. P.) Helviérdekü vasút társasági szerződése illetékköteles. (8442/9240.)" Abban az esetben ha az alapító vagy részvényesek valamelyike oly betéttel járul az alaptőkéhez (1875. évi XXXV11. te. 156. §-a) mely nem készpénzből áll, hanem ingatlanból, akkor a részvénykibocsátási illetékalap megállapításánál az ingatlanoknak mérlegszerinti értékéből az azokra eső értékcsökkenési tartalékalapon elszámolt összeget az illetékalapból levonni nem lehet, (3610/921. P.) ha pedig ingatlan használatát viszik vagyonbetétül, annak értékéül az ingatlan értékének 1/20-ad részét kell venni, amely a társaságba vitt ingatlanhasználat lekötöttségére (időtartam szerint), tekintettel változik. (6134/1923. P.) Társaságba bevitt ingatlan melynek csak bérlője a bevívő tag és nem tulajdonosa, ingó betétnek számít. (8905/1927. P.) A társasági szerződési illeték felelőssége tekintetében kimondotta a közigazgatási bíróság (5221/1924. P. sz. ítéletében), hogy az alapító felelőssége a részvénytársaság megalakulásában megszűnik, miért is az alapítót a részvénytársaság alakulásával felmerült illeték nem terheli. A jogutód részvénytársaság felelősségét a társasági szerződés illetékére nézve pedig a 22353/1926. P. ítélet állapította meg. Részvénycsere, részvények megváltoztatása esetén, ha a kicserélés ráfizetés nélkül történt, az uj részvény után járó illetéket a részvények névértéke alapján kell kiszabni. (1385. 1923. P. sz.) Ha a részvénycsere célja az érdekközösség biztosítása volt, ugy a részvénykibocsátási illeték alapja az a szolgáltatás, amelyet a kibocsátó intézet a részvényjegyzőktől az uj kibocsátású részvényekért kapott. (84/1925. P.) A részvényilleték a részvénytársaság által elhatározott és az alapszabályoknak megfelelő módosításával, valamint ennek a kereskedelmi cégjegyzékbe való bejegyzésével foganatosított cégváltotatás alapján akkor is jár, ha a régi cég alatt kibocsátott részvényeknek az uj cég alatt kiállítandó részvényekkel való becserélése iránt nem történt intézkedés. (127. sz. jogegys.) Hogy mikor kell a részvénykibocsájtási illetéket leróni, illetve, hogy mikor forog fenn késedelmes bejelentés esete, e tekintetben a közigazgatási bíróságnak csak három fontosabb ítéletét közlöm. így a 16.175/1926. P. sz. ítélet kimondja, hogy a kir. kincstárnak az illetékhez való joga a központi értesítőben történt közzétételtől számított 30 napon belül nyilik meg és így a külföldi fizetési eszközben történt részvénybefizetésnél ez az időpont s nem az alaptőke befizetésének az ideje irányadó az átszámításnál. 2283/1927. P. ítélet szerint, ha az alapítási tervezetet a cégbejegyzésnek a központi értesítőben való megjelenése előtt illetékkiszabás végett már bemutatják, késedelmes bejelentés címén bírságot kiszabni nem lehet akkor 8 l. sz