Az adó, 1929 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 1. szám - A társulatok illetékei

Dr. Sdrfy Aladár: A társulatok illetékei. az alapítási költséget mint az illetékalapot növelő tényezőt vette figyelembe. (Az uj okirati illeték összeállítási tervezet 223. §-a az alapítási költségekre fizetett összeget szintén illeték ala vonja.) A folyókámat tekintetében pedig 5479/1922. P. sz. íteletében mondotta ki a bíróság azt, hogy azt, az illeték alapjahoz kell számítani. A részvénytársasági szerződésnek az alapszabályokban megállapított lejárati időn tul való meghoszabhítása esetében a társasági szerződés illetékét akkor is lehet követelni, ha uj részvényeket nem állítanak ki. (30. sz. jogegys. 736 elvi.) A részvénykibocsájtási illeték a társasági szerződés illetéke, és minden részvény után nemcsak a befizetett, hanem a beiiztní kötelezett összegtől is jár. Ezen illeték egy részének törlése tehát nem igényelhető azért, mert mielőtt a részvénytőke teljesen lefizettetett volna, a részvénytársaság felszámolását elhatározta. (1551/1923. P.) (A hivatalos összeállítás tervezet 231. §-ában csak a kintlevő részletek elengedése, és az egyes részvényesek által már befizetett többletek visszatérítése utján történt alaptőke leszállításnál engedi meg a részvényilleték leszállítását.) A részvényilleték azok után az összegek után jár, melyeket a részvénytársaság a részvényekért kap, tekintet nélkül arra, hogy azokat mire fordítja, tehát nem lehet külön megilletékezni azt, ha kapott összeg egy részét a régi részvények névértékének felemelésére használja fel. (6011/1924. P.) A társaságok illetéke független attól a körülménytől, hogy a vállalat a rendelkezésére álló tőkét minő célokra fordítja, és hogy a vállalat mennyi ideig áll fenn. (13832/1925. P. sz.) -ila az átruházó jogai átengedésének fejében részvényeket kapott, ugy a szerződés átruházása után csak az állandó okirati illeték jár, mert a részvénytársaság az átruházás után járó illetéket a részvénykibocsájtási illeték alakjában lerótta. (12060/1924. P.) Ha részvények névértékének befizetése részletekben történik, az aranykoronára történt átszámítást azon hónapnak megfelelő értékviszony szerint kell eszközölni amelyben a kincstárnak az illetékhez való joga keletkezett. (25.996/ 1925. P.) A részvénytőke változtatása alkalmával bekövetkező illetékezésre vonatkozólag kimondotta a bíróság, hogyha a részévnyjegyzők által befizetett öszegből emeli fel, az ily rendeicsolatban egyidejűleg a régi részvények névértékét a részvényjegyzők által befizetett összegből emeli fel, az ily rendeltetéssel befizetett teljes összeg alapulvételével kiszabott illetéken felül nem lehet külön illetéket követelni a régi részvények névértékének felemelése után is. (123. jogegys.) Az üzleti veszteség kiküszöbölése céljából a részvénytőkének leszállítása után az előbbi értékre történt felemelés ügyletujítás, ami a külömbözet alapján részvényilleték alá esik. Részvénytőke 6 1. sz.