Az adó, 1929 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 1. szám - A társulatok illetékei

Dr. Sárfy Aladár: A túrmlütok illetékei. X A társulatok illetékei. Ismerteti: dr. SÁRFY ALADÁR min. titkár, a közig, bíróság elnöki titkára. A társasági szerződések illetékét az illetéki díjjegyzék 89. tételének I—XII. pontja szabályozta egészen 1920. évi október 1-éig. Az 1920. évi október hó 1-én életbelépett 1920. évi XXIV. tcz. idevonatkozó szakaszai a fenthivakozott díjtétel I.,, VIII. és IX. pontját hatályonkivül helyezték és a társasági szerződésekre vonatkozó addigi jogszabályokat részben a m. kir. közigazgatási bíróság joggyakorlatának figyelembevételével újból szabályozták. Ez a szabályozás a díjtétel rendelkezéseivel szemben a gazdasági életben előforduló eshetőségeket is figyelembe vette és már precízebben szabályozta a társaságok alakulásával, az alaptőke emelésével és általában a társaságok működésében előforduló jogeseteket. Mégis az élet olyan ujabb árnyalatokat vetett felszínre, amelyeknek végső fokon való megoldása a közigazgtási bíróságra hárult. Innét van az, hogy a jogterület ezen a részén meglehetősen nagy a közigazgatási bíróság judicaturája. Ebből a nagy judicaturából a fontosabbakat kiragadni és ismertetni tűztem ki célomul. A társaságok létrejöttének első fázisaként azok az okiratok szerepelnek, melyekben két vagy több személy akár közös anyagi előny szerzésére, akár személyes szolgálatra vagy bármely más célra egyesül. Ezek az úgynevezett társasági szerződések azok, amelyek a pénzügyi jogászt a társaságokkal kapcsolatosan elsősorban érdeklik. Társasági szerződési illetéket tartoznak fizetni a részvénytársaságok és pedig ugy az ipari mint a kereskedelmi részvénytársaságok, pénzintézetek, szövetkezetek, úgymint hitel, fogyasztási, értékesítő szövetkezetek, biztosító intézetek, fuvarozási vállalatok, közkereseti és betéti társaságok és alkalmi egyesülések. A felsoroltak Magyarország területén levő fő, szék és fiókintézetei, a külföldi főintézetek magyarországi fiókintézetei, az itt kötött önálló társasági szerződések után. Ezeknek a társasági szerződéseknek az illeték alá vonása kapcsán az illetékalap tekintetében sok vita merült fel. Ilyen vitás kérdések voltak, hogy az alapítási költség, a folyó kamat címén befizetett összeg növeli-e az illetékalapot, vagy csupán a részvény névértéke címén fizetett összeg vehető-e figyelembe. A közigazgatási bíróság kimondotta 3688/921. P. és 7100/923. P. sz. ítéleteiben, hogy az alapítási költségeket a részvény kibocsátási illetéknél a részvények névértékéhez nem kell hozzáadni. A későbbi judicatura a 14427/1922. P. sz. ítélet nyomán 1. sz. 5