Az adó, 1929 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 1. szám - Vitás kérdések a társulati adónál

Dr. Ttujj Zoltán: Vitás kérdések a társulati adónál. meg, amelyben a vállalat üzletműködését végleg- mgszüntette. Az állami kedvezmények megszűnése esetében arra az évre, amelyben a kedvezmény megszűnt, a társulati adót — természetesen pro rata temporis (5875/927.) — meg kell fizetni és pedig amaz üzleti eredmény alapján, amely az adókedvezmény utolsó évében jelentkezik (10320/926). Ha a vállalat üzletműködését tényleg megszüntette, önmagában az a körülmény, hogy a cég- törvényszékileg még nem töröltetett, az adótörlés megtagadására nem szolgálhat okul (12.203/926.); az üzletműködés tényleges megszűnését a bíróság a társaság volt tagjai áltai kiállított megállapodással igazoltnak vette (21.291/925.) — Fúzió esetében is attól az időponttól kell a beolvadó társulat adóját törölni, amely időpontban ez a beolvadó társaság üzleti működését tényleg megszüntette (18.775/927.) Ebből a megállapításból következik, hogy amennyiben a beolvadás évközben történik, a beolvadó vállalatnak az utolsó csonkaévi üzleti eredménye után külön adó kivetésnek helye nincs. Ami különben természetes folyománya a fennállástól fennállásig való adóztatás elvének, és teljesen azonos azzal az esettel, midőn a vállalat beolvadás nélkül szünteti meg üzleti működését. Ha a társaság első üzletévé csonka és erről a csonkaévről külön mérleg készül, a második üzletév adóalapját arányszámítással, rendszerint ugy kell megállapítani, hogy a csonkaév üzlettartamának egy hónapjára eső részt kell tizenkétszer venni (2216/915); ez az elv azonban nem alkalmazható idényvállalatnál, pl. fürdővállalatnál, nyaralótelepnél stb., ha az első üzletév kezdete az idényvállalat természetes kezdetével egybeesik, vagyis ilyen esetben a nyári hónapokban elért üzleteredmény az egész év üzleteredményének veendő (321/1925.) Az üzletszüntetéssel kapcsolatos szabályok nyernek alkalmazást csőd, vagy felszámolás esetén is olyan értelemben, hogy az adókötelezettség ilyen esetekben is a tényleges üzletműködés megszüntetésének, tehát a csődnyitás, illetőleg a felszámolás kimondásának hónapjáig tart. Ezekben az esetekben azonban a csődeljárás, illetőleg a felszámolás eredménye mint önálló egység külön adóalap. Á felszámolás tartamára csak a felszámolás tényleges eredménye alapján lehet az adót kivetni (3275/927.) és ebbe az eredménybe a leltár értékesítéséből eredő bevétel is beszámítandó (1463/921). — A felszámolási zárszámla alapján nem lehet adó alá vonni azokat a tartalékokat, melyek a társulati adó alól mentesen ugyan, de más adónemmel érintve keletkeztek (10.947/922), — ellenben a zárszámla aktiv eredményéből a korábban szenvedett és az alaptőke leszállításával, valamint a részvények lebélyegzésével fedezett veszteség levonandó (6041/919). (Folytatása kö vetkezik.) A 1. sz.