Az adó, 1929 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 1. szám - Vitás kérdések a társulati adónál

J)i\ Túry Zoltán: Vitás kérdések a társulati adónál. Vitás kérdések a társulati adónál. Ismerteti: dr. TÚRY ZOLTÁN közigazgatási biió. A mi egyenes adórendszerünkben a társulati adó az az egyetlen adónem, amely tételes rendelkezéseken épül fel. Értem ez alatt azt, hogy míg a többi egyenesadók alapjának meghatá-i rozásánál az esetek 99.99%-ában a becslés játssza a főszerepet, addig a társulati adó alapjának megállapításánál a becslésnek semmi szerepe nincs. Ennél az adónál a kivetés kiindulási pontja a mérlegszerű eredmény és tételes rendelkezések szabályozzák azt a kivetési processust, amely a mérleg szerinti eredményből valóságos adóalapot construál. Van ugyan rendelkezés, amely az értékcsökkenési tartalékalap dotációja, járandóságok és reprezentációs költségek mérve stb. tekintetében jogot ad a pénzügyi hatóságnak arra, hogy a nyereségveszteségszámla szóbanforgó tételeit vizsgálja és becsléssel állapíthassa meg azt, hogy ezekből a tételekből üzleti kiadásként mennyinek az elfogadása indokolt, — ez azonban, eltekintve attól, hogy e jog érvényesítése a ritkaságok közé tartozik, nem jelent becslési alapon való adóztatást már azért sem, mert a kivetés alapja ezekben az esetekben is a mérleg és a becslés nem az alapra, hanem az alap meghatározásának csak egyik részkérdésére vonatkozik. Az adóalapmegállapításnak ilyen tételes constructiója mellett azután természetes, hogy a társulati adó jogorvoslatai során sohasem az a kérdés kerül elbírálás alá, hogy a kivetett adó sok, vagy nem sok, hanem mindég az, hogy helyes-e a kivetés vagy nem. Törvényes-e valamely kifejezetten megjelölt tételnek a mérlegszerinti nyereséghez történt hozzáadása, — kifejezett törvényes rendelkezésen alapul-e valamely költségtételnek mellőzése, stb. Amíg a többi becsléses adónemeknél a bíróság a teherbíróképességet és az összes mellékkörülményeket messzemenő méltányossággal mérlegeli és vizsgálja, addig' ennél az adónemnél kivétel nélkül minden esetben egy-egy jogkérdés merül fel, amelyet mellékkörülményekre való tekintet l. sz. 1