Az adó, 1929 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 2-3. szám - Handbuch des Internationalen Rechtes szerkesztette dr. Kornél Salában kiadja a berlini Verlag für Börsen- und Finenanzliteratur 1929 - Most került ki a nyomdából a Magyar Törvények Egyét) Jogszabályok Mutatója című munka amelyet az egyes minisztériumok kiváló tagjainak közreműködésével d. Ladik Gusztáv belügyi államtitkár dr. Térfy Gyula kir. kúria tanácselnök dr. Egyedi István e

Joggyakorlat. Az elrendelt bizonyítási eljárás so­rán beszerzett árvaszéki és a pana­szos által bemutatott iratok pedig igazolják azt is, hogy az özvegy az emiitett adásvételi szerződés gyám­hatósági jóváhagyását kérő bead­ványában kifejezetten is kijelen­tette, hogy özvegyi jogát a birtok helyébe lépő vételárra, illetve az azon vásárlandó értekekre fenn­tartja. Sőt igazolják azt is, hogy az áryatárban kezelt vételár egy ré­szén a kiskornak részére gyámha­tósági jóváhagyás mellett 1,320 millió koronáért ingatlanok meg­vásároltattak; s ezekre az özvegyi haszonélvezeti jog az özvegy javá­ra tényleg be is kebeleztetett. Nem volt a nyilvántartásbavétel elren­delésének megtagadására okul te­kinthető az sem, hogy a hagyaték állagában változás következett be és a tulaj donképen hagyatékul szolgált ingatlanokra az özvegyi haszonélvezeti jog tclekkönyvileg is bekebelezve tényleg nem lett. Nem pedig azért, mert tény, hogy annak dacára a kiskorúak a ha­gyaték birtokába és használatába is tényleg nem léptek, tehát fize­tőképesek sem lettek, az állagcsere folytán pedig a kincstárnak a ha­gyatékul szolgált ingatlanokra vo­natkozó törvényes zálogjoga az il­leték erejéig nemcsak meg nem szűnt, sőt biztosítéka növekedett, a mennyiben az illeték erejéig nemcsak az árvatárilag kezelt va­gyonára a kiskorúaknak, de a kis­kornak által szerzett ingatlanokra is szerezhet biztosítékot és illető­leg zálogjogot, s mert végül az öz­vegyi haszonélvezeti jognak az ál­lagcsere dacára való fennállása, a kincstár és e bíróság által is az által is elismertetett, hogy a ha­szonélvezet után az özvegy terhé­re is állapíttatott: meo- illeték. (Közig, bíróság 5004./1927. sz.) VsgyuiSí-uházási ill. 1920: XXXIV *• c. 19. §. A jogügyletnek vagy okiratnak illetékkiszabás céljából történt be­jelentésétől számítolt 5 év eltelte után pótilleték kiszabásának többé már helye nincs. Nincs ennél: helye még abban az esetben sem. ha az alapkiszabás a kiigazítási jo<s fenntartásával történt is, mert ez a fenntartás a törvényben megál­lapított 5 éves határidő kitolására okai nem szolgálhat. (Közig, bíró­ság 480r>/1926. sz.) Közan ók kezelése. K.K. H.Ö. 3 és 19. §. Ha a kiszabásnál az egész ingat­lanok értéke vélelett alapul, holott hagyaték tárgyát csak egy hányad rész képezte az illeték helyesbítése iránti kérelem előterjesztését határ­időhöz kötöttnek tekinteni non het. (Közig, bíróság 22054/1926.) Vagyonátruházási ill. 1920: XXXI t. c. 40. §. Az a körülmény, hogy a hatósá­gi jóváhagyáshoz kötött ügylet ha­sági jóváhagyása nem a szerződéi előzetes bemutatásával, hanem az eladásra vonatkozó közgyűlési ha­tározat jóváhagyásának kieszköz­lése utján következett be, nem szün­teti meg a jóváhagyó hatóságnak az illetékkiszabás céljából való törvényben megállapított bejelen­tési kötelezettségét. (Közig, bíró­ság 20963/1926. sz.) Vagyonátruházási ill. 1920: XXX t. c. 67. §. Az ajándékozási jogügylet meghiú­sultnak tekintendő, ha a megaján­dékozott az ingatlant az ajándékozó beleegyezésével eladja s a vételár, nem az eladó, hanem az ajándéko­zónak fizetteetik ki. Indokok: A panaszosok az 1920: XXXIV. tc. 67. <s ának 2. pontja alapján az illetéket azért kérik tö­rölni, inert az annak tárgyát ké­pező ajándékozási ügyletet a kii;, adóhivatalnál bemutatott adásvé­teli szerződés 3. pontja szerint ha­tálytalanították. A bíróság a pérrz­ügyigazgatőság elutasító határo­zata ellen irányuló panaszt alapos­nak találta. A fentebb hivatkozott adásvételi szerződés szerint ugyan­is a panaszosok az anyjuktól, Sz. P.-nétól ajándékba kapott ingat­lant az ajándékozó hozzájárulásá­2-3 sz. 91

Next

/
Thumbnails
Contents