Az adó, 1929 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 2-3. szám - Handbuch des Internationalen Rechtes szerkesztette dr. Kornél Salában kiadja a berlini Verlag für Börsen- und Finenanzliteratur 1929 - Most került ki a nyomdából a Magyar Törvények Egyét) Jogszabályok Mutatója című munka amelyet az egyes minisztériumok kiváló tagjainak közreműködésével d. Ladik Gusztáv belügyi államtitkár dr. Térfy Gyula kir. kúria tanácselnök dr. Egyedi István e

Joggyakorlat. Az elrendelt bizonyítási eljárás során beszerzett árvaszéki és a panaszos által bemutatott iratok pedig igazolják azt is, hogy az özvegy az emiitett adásvételi szerződés gyámhatósági jóváhagyását kérő beadványában kifejezetten is kijelentette, hogy özvegyi jogát a birtok helyébe lépő vételárra, illetve az azon vásárlandó értekekre fenntartja. Sőt igazolják azt is, hogy az áryatárban kezelt vételár egy részén a kiskornak részére gyámhatósági jóváhagyás mellett 1,320 millió koronáért ingatlanok megvásároltattak; s ezekre az özvegyi haszonélvezeti jog az özvegy javára tényleg be is kebeleztetett. Nem volt a nyilvántartásbavétel elrendelésének megtagadására okul tekinthető az sem, hogy a hagyaték állagában változás következett be és a tulaj donképen hagyatékul szolgált ingatlanokra az özvegyi haszonélvezeti jog tclekkönyvileg is bekebelezve tényleg nem lett. Nem pedig azért, mert tény, hogy annak dacára a kiskorúak a hagyaték birtokába és használatába is tényleg nem léptek, tehát fizetőképesek sem lettek, az állagcsere folytán pedig a kincstárnak a hagyatékul szolgált ingatlanokra vonatkozó törvényes zálogjoga az illeték erejéig nemcsak meg nem szűnt, sőt biztosítéka növekedett, a mennyiben az illeték erejéig nemcsak az árvatárilag kezelt vagyonára a kiskorúaknak, de a kiskornak által szerzett ingatlanokra is szerezhet biztosítékot és illetőleg zálogjogot, s mert végül az özvegyi haszonélvezeti jognak az állagcsere dacára való fennállása, a kincstár és e bíróság által is az által is elismertetett, hogy a haszonélvezet után az özvegy terhére is állapíttatott: meo- illeték. (Közig, bíróság 5004./1927. sz.) VsgyuiSí-uházási ill. 1920: XXXIV *• c. 19. §. A jogügyletnek vagy okiratnak illetékkiszabás céljából történt bejelentésétől számítolt 5 év eltelte után pótilleték kiszabásának többé már helye nincs. Nincs ennél: helye még abban az esetben sem. ha az alapkiszabás a kiigazítási jo<s fenntartásával történt is, mert ez a fenntartás a törvényben megállapított 5 éves határidő kitolására okai nem szolgálhat. (Közig, bíróság 480r>/1926. sz.) Közan ók kezelése. K.K. H.Ö. 3 és 19. §. Ha a kiszabásnál az egész ingatlanok értéke vélelett alapul, holott hagyaték tárgyát csak egy hányad rész képezte az illeték helyesbítése iránti kérelem előterjesztését határidőhöz kötöttnek tekinteni non het. (Közig, bíróság 22054/1926.) Vagyonátruházási ill. 1920: XXXI t. c. 40. §. Az a körülmény, hogy a hatósági jóváhagyáshoz kötött ügylet hasági jóváhagyása nem a szerződéi előzetes bemutatásával, hanem az eladásra vonatkozó közgyűlési határozat jóváhagyásának kieszközlése utján következett be, nem szünteti meg a jóváhagyó hatóságnak az illetékkiszabás céljából való törvényben megállapított bejelentési kötelezettségét. (Közig, bíróság 20963/1926. sz.) Vagyonátruházási ill. 1920: XXX t. c. 67. §. Az ajándékozási jogügylet meghiúsultnak tekintendő, ha a megajándékozott az ingatlant az ajándékozó beleegyezésével eladja s a vételár, nem az eladó, hanem az ajándékozónak fizetteetik ki. Indokok: A panaszosok az 1920: XXXIV. tc. 67. <s ának 2. pontja alapján az illetéket azért kérik törölni, inert az annak tárgyát képező ajándékozási ügyletet a kii;, adóhivatalnál bemutatott adásvételi szerződés 3. pontja szerint hatálytalanították. A bíróság a pérrzügyigazgatőság elutasító határozata ellen irányuló panaszt alaposnak találta. A fentebb hivatkozott adásvételi szerződés szerint ugyanis a panaszosok az anyjuktól, Sz. P.-nétól ajándékba kapott ingatlant az ajándékozó hozzájárulásá2-3 sz. 91