Az adó, 1929 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 2-3. szám - Handbuch des Internationalen Rechtes szerkesztette dr. Kornél Salában kiadja a berlini Verlag für Börsen- und Finenanzliteratur 1929 - Most került ki a nyomdából a Magyar Törvények Egyét) Jogszabályok Mutatója című munka amelyet az egyes minisztériumok kiváló tagjainak közreműködésével d. Ladik Gusztáv belügyi államtitkár dr. Térfy Gyula kir. kúria tanácselnök dr. Egyedi István e

Joggyakorlat. val 60 mm. búzáért eladták O. S.nak és nejének, akik ezt a vételárat nem az eladóknak, hanem az ujádnékozó Sz. P.-nénak és férjének tartoztak megfizetni, bizonyára abból az okból, mert az adásvételi szerződés 3. pontja szerint az ajándékozási szerződés érvényteíeníttetett. Ilyen körülmények között tehát a megajándékozottaknak az ajándékból annak érvénytelenítése folytán mi sem maradt, ennél ingva a panaszosok az ajándékozási illeték törlését az 1920:XXXIV. te. 67. §-ának 2. pontja alapján jogosan igényelhetik és így panaszuknak helyet kellett adni. (Közig, bíróság 7937/1927. sz.) Vagyonátruházási ül. 1920: XXXIV. t. c. 67. §. A szerződés eredetileg érvénytelennel; tekinthető akkor is, ha azt a bíróság a felek kiegyezése következtében nem az ítélet rendelkező részében, hanem annak csak indokolásában állapította meg. Indokok: Törölni kellett az illetéket, mert a k.4_kir. járásbíróság a felterjesztett Iratok k'-zött található jogerős Ítéletének indokolásában megállapította, hogy a kiszabás alapjául szolgált adás-vételi szerződés megkötésekor az időközben elhalt eladó néhai 11. András aggsági elmegyengeségben szenvedett, hogy tehát a kiszabás alapjául szolgált szerződés már megkötésekor is eredetileg érvénytelen volt. Ezekből az okokból az 1920. évi XXXIV. tc. 67. $-a 5. pontjának 3. bekezdése alapján az illeték törlését annak dacára el kellett rendelni, hogy a szerződés érvénytelenségének kimondása nem az itéíet rendelkező részében történt és pedig azért, mert az a körülmény hogy a peresfelek a szerződés hatálytalanítására nézve bíróságon kívül kiegyeztek és a kereset csupán a perköltségekre nézve tartatott fenn, nem változtat azon a tényen, hogy az eladó néhai H. Andrásnak a kiszabás alapjául szolgált szerződés megkötésekor fennforgott aggsági elmegyengesége, s ezzel a szerződés eredeti érvénytelensége bírói ítélettel nyert megállapítást. (Közig, bíróság 1578. 1928. sz) Vagyonátruházási ill. 1920: XXXIV. t c. 83. §. Ha az atyai örökrész kielégítése tekintetében az örökösök kétszer kötöttek egyezséget, csak az utóbb kötött egyezség alapul rételével követelhető a vagyonátruházási illeték. Indokok: Panaszos ugy egyezett, meg testvérével, íiogy az utóbbi a panaszosnak az apjuk halála esetére egy régebbi szerződés szerint atyai örökrészének kielégítése fejőben fizetni kötelezett 2000 korona helyett 125 q búzát ad. Utóbb ezt a szerződést a felek úgy módosították, hogy e 125 q buza helyett a panaszos ingatlant kap. Az utóbbi megállapodásról kötött ügylet után az adóhivatal 155 aranykorona illetéket rótt. ki jogerősen, tehát az itt kérdésben forgónál nagyrobb összegűt. Ily tényállás mellett a m. kir. közigazgatás; bíróság a panaszt alaposnak találta. Nilvánvaló ugyanis, hogy a panaszos követelésének jogcíme: az atyai örökrészből való kielégítés nem változott az utóbb kötött pótegyezség által s a panaszosnak ezen a jog' í men származó igénye csak egyszer nyert kielégítést, még nedig ingatlan által. Tlven tényállás mellett csak az utolsó jogügylet után kirótt illetéknek lévén jogos alapja. — a rendelkező rész értelmében kellett határozni. (Közig, bíróság 967/1927. sz.) Vagyoaátruházési iU. 1920: XXXIV^ t c 84 ésP8.§. Ha az özvegy és az örökösök között a hagyatéki eljárás során; oly megegyezés jött léire, hogy az özvegyi jogának kielégítéséül nem haszonélvezetet, hanem ingók vagy ingatlanok teljes tulajdonjogát, vang tartást kap, ilyen esetben az özvegy csak az általa átvett tárgyak, vagy a részére biztosított tartás értékétől tartozik örökösö92 2—3. sz.