Az adó, 1929 (17. évfolyam, 1-10. szám)

1929 / 2-3. szám - Handbuch des Internationalen Rechtes szerkesztette dr. Kornél Salában kiadja a berlini Verlag für Börsen- und Finenanzliteratur 1929 - Most került ki a nyomdából a Magyar Törvények Egyét) Jogszabályok Mutatója című munka amelyet az egyes minisztériumok kiváló tagjainak közreműködésével d. Ladik Gusztáv belügyi államtitkár dr. Térfy Gyula kir. kúria tanácselnök dr. Egyedi István e

Joggyakorlat. szedni és a későbben életbelepett szabályrendelet nem bíi' és törvényszerűen nem is bírhat visszaható erővel. A magyar királyi közigazgatási bíróság a panaszt jogosnak és a panaszlót az illeték alól felmentendőnek találta, mert: .Valamint az 1920:XXXVI. te 1. i (3) pontja értelmében az állami ingallanvagyonátruházási illetéknek, agy a szóban levő községi szabályrendelet 1. és 3. §-ai értelmében a községi ingatlanvagyonátruházási illetéknek és ingatlan vagyonnak átszállása és átruházása a tárgya, tehát mindkét illeték a vagyonátszállás és átruházás után jár. Az illetékkövetelés érvényesítése tekintetében pedig az a különbség, hogy az állam joga az illetékhez (az idézett törvény 15. szerint) öröklésnél az örökhagyó halála napján, ajándékozásnál és visszterhes átruházásnál a jogügylet megkötése napján nyilik meg és pedig arra való tekintet nélkül, hogy a változást a telekkönyvben bejegyezték-e vagy nem, — a községnek az illetékkövetelési joga pedig (szabályrendelet 3. %.} minden esetben ,.az illeték alá eső vagyonátszállás és átruházás" telekkönyvi bejegyzése napján nyilik meg. Ezen jogszabályokból nyilvánvaló, hogy a községi illeték alá maga a vagyonátszállás és átruházás esik, nem pedig annak telekkönyvi bejegyzése és a községi illeték követelhetésenek a telekkönyvi bejegyzéstől való függővé tétele — vagyis az illetékszedési jognak az idézett törvény 117. §. (2) és (4) pontjai szerint a jogosított község tetszésétől függött megszorítása — egyáltalán nem változtatja meg az illetéknek jogi természetét. Minthogy pedig kétségtelen, hogy B. községnek 1923. évi augusztus hónap 14-én. amikor az illeték alá vont vagyonátszállás keletkezett, nem volt joga vagyonátruházási illetéket szedni, azt a vagyonátszállást azon alapon, hogy annak telekkönyvi bejegyzése a községi szabályrendelet' életbelépése után történt meg, illeték alá vonni nem lehet. Nem teszi az illetéket f jogossá a szabályrendelet 19. §-ának az a rendelkezése, hogy „hatálya kiterjed mindazokra az átruházásokra, melyeknek telekkönyvi bejegyzése ezen a napon (t. i. a szabályrendelet életbelépése napján) túl történt meg, tekintet nélkül arra, hogy maga az átruházás mikor történt", — mert közjogi alapelv az. hogy közszolgáltatásokat megállapító jogszabályok csak kivételesen és a törvényhozás rendelkezésével rnházandók fel visz szabató erővel s nem lévén olyan törvényhozási intézkedés, mely á kormányt a község illetékszedési jognak viszarnenő hatállyal való engedelmezésére feljogosította, ez! a törvényellenes szabályrendelet i intézkedést a kormányhatósági jóváhagyás sem tette érvényessé. Az eőladottakkal megokolt ítéleti rendelkezés folytan B. községnek az illeték mértékére vonatkozó panasza tárgytalanná vált. (Közig, bíróság 8369/1928. sz.) Vagyonátruházás? ül. 1920: XXXIV. 16. és 80. §. Az örökösök terhére előírt öröklési illeték nyilvántartásba vételnem tagadható meg azért, mert a hagyatéki ingatlan eladatott, ha a haszonéirezet a vételárra, illetve az azon vásárolt ingatlanra tovább fentariatik. Indokok: Az örökösük terhére megállapított illetéknek az özvegy haszonélvezeti jogának megszűntéig való nyilvántartásba vételét szemben a panaszolt határozatban erre vonatkozólag felhozott azzal az indokkal, hogy az özvegy a megilíetékezett adásvételi szerződés, szerint a haszonélvezeti jogról 701' mm. buza ellenében lemondott, azért kellett elrendelni, mert a kir. pénzügyigazgatóságnak ez a ténymegállapítása téves, a mennyiben az említett adásvételi szerződésben szó van ugyan arról, hogy a vételárból 700 mm. buza az özvegy kezeihez fizetendő, az azonban, hogy miért, megmondva nines, de a gyámhatósági jóváhagyás az árvaszéki határozat szerint az egész 10.700 mm. buza vételárnak a gyám pénztárba a, kiskornak javára való befizetése ellenében következett be. 90 2-3. sz