Az adó, 1928 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 1. szám - A jövedék és szerepe a magyar állam háztartásában

Baross üdbor: A jövedék és szerepe a ^ogyar állam háztartásában. pénztár tiszta nyereségéből eredő bevétel a következőképen alakult: 1890 1900 1913 millió koronákban 0-7 2-9 9-9 az összes állami bevételek . . . 0-009% 0-2% 0A% Az 1913. évben az államnak a forgalmi pénzekből 239*2 millió korona állott rendelkezésére, ugyanez évben az intézetnek zárszámadásiig kimutatott értéke 10*5 millió korona ingókban és 8*0 ingatlanokban volt, vagyis az intézmény cselekvő állami vagyonrész. Ami végül az intézmény közérdekűségét, vagyis jövedékelméleten ötödik elemét illeti, ezt a két üzletágnak megfelelően egyrészt azokban a szolgálatokban találjuk meg, amelyeket a m. kir. postatakarékpénztár a takarékosság szellemének ápolása és terjesztése tekintetében teljesít, másfelől a készpénzkímélő fizetőforgalom gyors, megbízható és olcsó ellátásában. A jövedék összes elemei tehát a m. kir. postatakarékpénztárból származó bevételeknél megtalálhatók, kérdés még csak az lehet, hogy nem illetékekkel állunk-e szembe? A takaréküzletágban a szolgálat teljesen ingyenes és az intézet nyeresége itt a cselekvő és szenvedő kamattételek közötti különbségből származik, a csekküzletágban azonban a feleknek bizonyos műveletekért jutaléktételeket számítanak fel, amelyeknek kétségtelenül van illetékjellegük. Ez azonban elmosódik az üzleti kezelésből származó nyereségszerű bevételek mellett. fi) A bankjegymonopól bevezetéséhez azoknak a nagy horderejű állampénzügyi és közgazdasági érdekeknek megismerése és kellő mérlegelése vezetett, amelyek a bankjegyhez, mint pénzhelyettesítő eszközhöz fűződnek. Hazánkban ez az intézmény is osztrák eredetű és a lefolyt 60 esztendő alatt sokszor keményebb vita tárgya volt, mint közéletünknek bármely más kérdése. I. Ferenc császár és király az 1816. évi június há 1-én kelt nyilt parancsával bankot létesített Privilegisierte Österreichische National Bank cég alatt, Bécs székhellyel, azzal a rendeltetéssel, hogy a kormány által rendelkezésre bocsátott, vagy más úton megszerzett érckészlet mérvéhez képest „bankjegyek neve alatt fizetési utalványokat bocsásson ki". Ez a szabadalom kizárólagosan egyelőre 25 évre (1841-ig) adatott. Ez a bank részvénytársaság volt és már megalakulása pillanatában hitelezője lett az államnak a nyilt parancs azon rendelkezése folytán, hogy köteles volt a részvénybefizetésekből befolyó és megsemmisítendő állami papírpénz helyett 2V2%-kal kamatozó, évenkint törlesztendő állami kötvényeket átvenni. Minthogy az osztrák kormány a bankot háborús kiadásainak fedezhetése céljából később ismételten igénybevette és az általános közgazdasági viszonyok is nehézséget okoztak, az intézet fennállásának első 50 esztendejében, — 1841-ben a szabadalmat további 25 évvel, 1866-ig meghosszabbították, — egynéhány súlyos válságon esett át, ami végül elkerülhetetlenné tette átszervezését. A volt sz. 15