Az adó, 1928 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 1. szám - A jövedék és szerepe a magyar állam háztartásában

Baross Gábor: A jövedék és szerepe a magyar állam háztartasaoau. natkozó tárgyalások már 1861-ben megindultak és eredményük az 1863. december 27-iki osztrák törvény volt, amely elsősorban, a bank függetlenségét biztosította és az állam adósságait rendezte olykép, hogy azokat 80 millió forint maradékösszegig a banknál elzálogosított állami javak és a fentebb említett 2V2%-os kötvények törlesztetlen részének eladása útján vissza kell fizetni, a 80 millió forint hitelmaradvány pedig állandósíttatott. Egyúttal a bank szabadalmát 10 évvel, — az 1876. évi december 31-ig — meghosszabbították. Magyarországon a bank működésének semmi törvényes alapja nem volt. Ezért, és mert szolgálatai távolról sem voltak kielégítők, hazánkban ellenszenves volt. Az önálló magyar jegybank gondolatával tehát sűrűn foglalkoztak: ismeretesek Széchenyi gondolatai és tervei; 1848-ban Kossuth a Pesti Magyar Kereskedelmi Bankkal a jegykibocsátás tekintetében meg is állapodott volt; 1867. után az Osztrák Nemzeti Bankkal folytak tárgyalások a magyar jegybank felállítása iránt, majd mikor ezek a tárgyalások megakadtak, a Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bankkal. A körülmények azonban mindezeknek a terveknek keresztülvitelét megakadályozták. Minthogy pedig a bankügy a kiegyezési törvény alapján is rendezendő volt és az Osztrák Nemzeti Bank szabadalma is lejárt. 1877-ben Ausztria és Magyarország koimányai között egyelőre olyan megállapodás jött létre, hogy közös jegybankot alapítanak. Ezen a megállapodáson alapszik az 1878 : XX. t.-c, amely kimondja az Oszták-Magyar Bank felállítását, hangoztatván azonban, hogy mindkét állam önálló jegybank létesítésének jogát fenntartja. A törvény a szabadalmat a banknak egyelőre az 1878. évi július hó 1-étől az 1888. évi december hó 31-éig terjedő 10 évre adja meg és vezetésében hazánknak kellő befolyást biztosított. A törvényhez csatolt alapszabályok egyebek közt kimondják azt is, hogy amennyiben a tiszta nyereség a tartalékalap ellátása után a részvénytőke 7%-át meghaladja, a többlet a két állam között felosztandó. Minthogy pedig Ausztriának az Osztrák Nemzeti Bankkal szemben fennálló 80 millió forint adósságát az Osztrák-Magyar Bank átvette, ennek a tartozásnak ügyét is rendezni kellett, ami az 1878 : XXVI. t.-c. alapján olykép történt meg, hogy bár Magyarország az adósság törlesztésére kötelezve nincs, mégis a két államot illető említett nyereségrészesedés elsősorban annak visszafizetésére fog fordíttatni, az osztrák kormány pedig kötelezte magát még arra is, hogy a kölcsönnek 1887. év végén netán még törlesztetlenül maradt részét teljes egészében kiegyenlíti. 1888-ban a bankszabadalom újabb 10 évvel, 1897. év végéig, meghosszabbíttatott, amely alkalomból életbeléptették az 5%-os bankjegyadót, amely a 200 millió forint jegykontingens fölött kibocsátott bankjegyállomány után volt fizetendő. Ebből az adóból 70% Ausztriát, 30% Magyarországot illette, és az 1887: XXVII. t.-c. alapján szintén a 80 millió forint osztrák állami adósság törlesztésére volt fordítandó. A bankszabadalom további meg16 1. S?.