Az adó, 1928 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 10. szám - Lakóház mint ingóság

Kakuk Sándor: Lakóház mint ingóság. A téma elnyúlásának kikerülése céljából egyenesen a Tervezet 502. §-ára utalok, amely kimondja, hogy nem alkotórésze a teleknek s mint ilyen külön lehet tulajdon vagy más dologi jog tárgya az olyan építmény, víz-, gáz- és villanyvezeték, vagy egyéb berendezés sem, amelyet valaki a telket terhelő jogának gyakorlásában kapcsolt össze a telekkel. Itt nyilvánvalóan a telekkönyvileg be nem jegyzett építményről stb. van szó. De teljes világosságot vet a kérdésre az 508. §., amelyet fontosságánál fogva szóról szóra kell idéznem: „Ingatlan és ingó dolog megkülönböztetése szempontjából kétség esetében a telkeken és alkotórészeiken, valamint a telek tulajdonával egybekapcsolt jogokon felül az ingatlan vagyonhoz tartoznak: 1. az ingatlanokat terhelő korlátolt jogok, a jelzálog kivételével; 2. az ingatlanok haszonbérlete; 3. az ingatlanok tartozékai; 4. azok a követelések, amelyek ingatlan tulajdonának átruházására, vagy az 1. pont alá eső jogok megállapítására, átruházására, megszüntetésére irányulnak. Témánkba a 4. pont vág. Az első bérlő, de jogutódai is a várossal kötött szerződésben érvényes jogalapon az építményi jog megalapítása iránt megegyeztek, tehát a Tervezet által az építményi jog jogügyleti megalapításához előírt egyik feltételt teljesítették. Kötelmi jog alapján tehát az építményi jog a várossal szemben jogérvényesen megalapíttatott. Mivel azonban telekkönyvileg nem jegyeztetett be, azért a jog csupán követelés, nem pedig szabályszerű korlátolt dologi jog s ekként a felépítmény nem különálló telekkönyvi jószágtest. De azért mint követelés mégis csak ingatlan a Tervezet 508. §-ának 4. pontja szerint. Ezekből nyilvánvaló, hogy a tárgyalt esetekben a felépítmény átruházása egyenlő ingatlan vagyon átruházásával; nyilvánvaló továbbá, hogy a felépítmény tulajdona a 98 évi bérleti idő letelte előtt nem a város, hanem az építtető bérlő, illetve jogutódai tulajdonát képezi. Hátra van még az én sétatársam érvei közül a harmadik, amely szerint az idegen telken emelt építmény azért is ingóság, mert nem lévén telekkönyvezve, arra csak mint ingóságra szerezhető zálogjog és kielégítési végrehajtás esetén annak bírói elárvereztetése és a hitelezők kielégítése az ingókra előírt szabályok szerint történik. Ezzel az érvvel nem sokat kell foglalkozni. Általános magánjogi szabály, hogy a nem telekkönyvezett ingatlanokra zálogjog csak ingók módjára szerzehető s végrehajtás esetén is az ingókra vonatkozó alaki szabályok alá tartoznak. Azonban ingatlan jellegüket akkor is megtartják. Például az úttest, közutak, utcák, közterek nincsenek telekkönyvezve, azért mégis ingatlanok. Ugyanígy az idegen telken emelt építmény is. Befejezésül azonban térjünk vissza a pénzügyi törvényekhez. 10. sz. 373