Az adó, 1928 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 1. szám - A jövedék és szerepe a magyar állam háztartásában

Baross Gábor: A jövedék és szerepe a magyar aiiam naztanasaoan. Monarchia az aranyvalutás latinpénzrendszerhez csatlakozik, de addig, míg valutájának rendezéséhez szükséges eszközöket előteremti, az osztrák értékű forintot, mint számítási egységet, megtartja. Időközben a Monarchia két állama között helyreállott az alkotmányos rend és ennek kapcsán a magyar állam pénzverést fenségjoga oly formában nyert elismerést, hogy az 1867 : XII. t.-c66. §-a kimondja, „hogy a pénzverésre és kibocsátásra nézve a magyar király fejedelmi jogai teljes épségükben fennmaradnak", az 1867 : XVI. t.-c. XII. cikke szerint pedig az aranyérték behozatalára mindkét állam kormánya egyforma előterjesztést fog tenni a törvényhozásnak, amely előterjesztésben a párizsi egyezmény elvei fognak érvényre jutni. Az 1868 : VII. t.-c. már a m. kir. pénzverdékben veretendő pénzek alakját, belértékét és súlyát állapította meg. A Monarchia valutarendezése azonban anyagi nehézségek miatt késett és a párizsi egyezmény szellemében csupán annyi történt, hogy az 1869 : XII. t.-c. alapján 10 és 20 frankos aranyakat vertünk. Az Ausztriával 1878-ban kötött vám- és kereskedelmi szerződésünk ezt meg is állapítja, kívánatosnak mondván, hogy a rendezés tekintetében mindkét kormány előterjesztéseit mielőbb megtegye. De még 25 esztendőnek kellett eltelni, míg az 1892 : XVII. t.-c. alapján az osztrák értékű pénzrendszer helyébe a koronarendszerrel az aranyvaluta lépett, aminek kapcsán az 1892 : XVIII. t.-c. Ausztria és Magyarország között kimondja a pénzrendszer és érmeparitást. Ezekkel a törvényekkel a pénzverési jog, a magyar pénzfelségjog, teljes egészében kidomborodik, magába foglalva nem csupán a pénzrendszer meghatározásának, hanem a pénznemek alakja, nagysága és minősége megállapításának, valamint az érmék kiverésének jogát is. A pénzverési regálé három üzemágra oszlik: a fémbeváltásra, a fémválasztásra és a tulajdonképeni pénzverésre. A kincstár bevétele a fémbeváltásnál a kémledíj, a fémválasztásnál a választási díj és a pénzverésnél a pénzverési díj. Ezekből a díjakból folyó nyers bevétel volt: 1870 1880 1890 1900 1913 millió aranykoronában 23-0 17-2 9-5 37-7 17'07 az összes állami bevételek 2-3% 3-5% 1-2%' 3-1% 0*6% Az 1900-ban észlelhető nagy emelkedést1 a korona pénzrendszer életbeléptetésével függ össze. A pénzveréssel kapcsolatos üzemekben fekvő cselekvő állami vagyon értéke az 1913. évi állami zárszámadás szerint 14 millió korona volt. Amint láttuk, a pénzverés joga ősi, regálistikus eredetű és törvényhozásunk 1867. óta is gondosan őrködik a felett, hogy az állami szuverénitásnak, az állami fenségjognak ez az egyik leglényegesebb tartozéka kidomboríttassék és kellően bíztosíttassék. 6 1. SZ