Az adó, 1928 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 10. szám - Lakóház mint ingóság

Kakuk Sándor: Lakóház mini ingóság. A szerződés pontjaiból — íolytatá barátom — nyilvánvaló, hogy a bérlő által emelt épület és fásítás mindaddig, amíg a bérlet ideje tart, ingóság, nem pedig ingatlan, mert 1. idegen telken épült, illetve ültettettek, már pedig magánjogunk szerint az új bérlő a felépítmény átvételével nem szerzett ingatlant, hanem csak a ház alkatrészeihez, az anyaghoz, mint ingósághoz, amit bizonyít a m. kir. közigazgatási bíróságnak felmerült esetben hozott 1.073/1912. számú elvi jelentőségű határozata is, mely szerint „a bérelt ingat­lanon a bérlő által emelt olyan épületek átruházása után, amely épületeket az ingatlan tulajdonosa a bérlet lejárta után megválthat, ha pedig meg nem váltanó, a bérlő azokat csak lebontani és elhor­dani jogosult, ingatlan vagyonátruházási illeték sem követelhető". 2. A város nem adta beleegyezését abba, hogy a felépítmény a telek­könyvben kitüntettessék, már pedig e nélkül magánjogunk szerint az idegen telken emelt felépítmény csak ingóság. Ezen jogelvből folyik, hogy a felépítmény jelzálogtárgya nem lehet. 3. Ingóság azért is az ilyen felülépítrnény, mert végrehajtás esetén nem az ingatlanokra vonatkozó szabályok szerint, hanem ingók módjára árvereztetik el s vételára is több végrehajtható találkozása esetén egyszerű elsőbbségi igénytárgyaláson osztatik fel, nem pedig az ingatlan sorrendi tárgyalásokra előírt szabályok szerint." „Az elmondottakból folyik, hogy ha a bérlő ezt a bérletet másra a város beleegyezésével átruházza a felépítménnyel együtt, nem szabhatunk ki a felülépítmény értékének megtérítése után 5%-os ingatlan vagyonátruházási illetéket, hanem O. számfejtő­könyvbe való könyvelés mellett csak okirati (előbb fokozatos, most 2%-os) illetéket. Ez a helyes, — mondja társam — mert az illeték­felülvizsgáló és a pénzügyigazgatóság is így hagyta jóvá az első­fokú kiszabást. Megkíséreltetett ugyan, hogy V. számfejtőkönyvi tétel alatt ingatlan vagyonátruházási illetéket szabott ki a hivatal, azonban a pénzügyigazgatóság hivatalvizsgálat alkalmával kikül­döttje útján kifogásolta és a vagyonátruházási illeték mellőzésével okirati illeték kiszabását rendelte el. íme tehát ez a magyarázata annak, hogy ezek az új házak, melyek közt terjedelmes úriházak is vannak, ingóságok, ellenben amott — jobbra mutatva — az a kunyhószerü házacska, mert saját telken épült, ingatlan vagyont alkot. Ennek átruházása vagy átszállása vagyonátruházási illeték alá esik." Társam fejtegetése, mely szemmel láthatólag teljes lelki meg­győződésből eredt, engem nagyon meglepett, mert jogi ismereteim­mel teljesen ellenkezőnek találtam azt, hogy olyan lakóház, amely a telekkel állagának sérelme nélkül el nem választható kapcsolat­ban van, ingóságnak tekintessék. Ezért határozottan kijelentettem előtte, hogy nézetem homlokegyenest ellenkezik az ő nézetével és hogy ebből folyólag a felülépítmény megtérítését (viszterhes átru­házását) tárgyazó jogügylet után feltétlenül 5%-os ingatlan vagyon­átruházási illeték jár. E szerint a jogügylet nem az 0., hanem a V. számfejtőkönyvbe iktatandó. Bizonyos sajnálkozó mosolyt mutató 366 10. sz.

Next

/
Thumbnails
Contents