Az adó, 1928 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 8-9. szám - Az adómorál Németországban

Vegyes búvárkodást igényel, felette nagy utánjárást, kiadást, azután nyelvi különbségek miatt sokszor áthidalhatatlan akadályok gördülnek a külföldi állam pénzügyi vonatkozású problémáinak kutatója elé. Szerző hatalmas nyelvtudásával ezeket az akadályokat legyőzte s célul azt tűzte ki ezen első, e téren úttörő munkájával, hogy az olvasókat a külföldi adókereszt terhes voltáról meggyőzze. Tárgyalja a román, cseh-szlovák és szerb adórendszert, ezen országok pénzügyi politikáját. Gyakorlati életből adódott pénzügyi és adóproblémákat közöl; döntvényeket a pénzügyi bíróság gyakorlatából. Behatóbban és majdnem teljesen öleli fel ezen, minket körülvevő államok említett problémáinak tárgyalása után Németország adórendszerét, ismertetve annak történeti alapját s a jövő problémáit. Nagy munkásságát igazolják a használt forrásmunkák, amelyek magyar, német, francia és román szakköröknek, folyóiratok jóegynehányainak áttanulmányozását követelték meg. A pénzügyi jogásznak is kétségkívül érdekes olvasmányt nyújt e cca 80—90 oldalra terjedő mű. Árát majdnem önköltségi áron állapította meg a szerző-kiadó, 3 P 70 f-ben. Tekintve az igen korlátolt számú (500 db.) könyvpéldányt, a mű a szerzőnél már most megrendelhető. ^ Az adómorál Németországban. A német birodalmi pénzügyminisztérium emlékiratából kitűnőleg 1927-ben a birtok és forgalmi adók körében 13*6 millió márka pénzbüntetést szabtak ki, amelyből V6 márkát engedtek el. A vámjövedék körében a kiszabott büntetés 59-6 millió márka, a pálinka egyedáruságnál 25-5 millió márka, a dohányadónál 4-6 millió márka, összesen kivetettek 145*6 millió márka büntetést, amelyből elengedtek 10'7 milliót. Az 1928. évi költségvetési előirányzat ezzel> szemben mindössze 24'5 millió márka büntetést irányoz elő, beleértve a behajtás költségeit. Ennek az az oka, hogy a kivetett pénzbüntetéseknek csak kis töredéke hajtható be. Egyébként az 1927-ben kivetett pénzbüntetéseknek több mint a fele 12 vámjövedéki kihágásra esik. A büntetések különben is a legsúlyosabban a vámjövedéki kihágásoknál alkalmaztatnak, míg a jövedelemadónál a legenyhébb a büntetőgyakorlat. Ezek a számadatok azt mutatják, hogy az adómorál' oly kötelességtudó népnél, mint a német is, tökéletlen. A világháború elvégezte ott is erkölcsi rombolásait. Érdekes volna olyan nemzetközi statisztikának készítése, amely az összes kultúrállamoknak pénzügyi büntető adatait magában foglalná és összehasonlítaná. Az adómorál bizonytalan kérdésére fényt derítene ez. Ily összehasonlító adatok nélkül nemcsak a pénzügyi büntetőjog, hanem általában a pénzügyjogi tudomány ,a sötétben tapogatózik. Egyelőre ott tartunk, hogy még magyar adóstatisztika sincsen, milyen messze vagyunk tehát egy nemzetközi pénzügyjogi statisztika lehetőségétől. Ami más tudományágaknál rég megvalósult, az a pénzügyi jog terén még csak dadogó kísérlet. Ur. M. S. Amikor az adómentesség öl. A napi sajtót bejárta a szomorú hír, hogy Prágában összeomlott egy épülőfélben levő ház és az épületen dolgozó munkások vére öntözte meg az utcát. A szerencsétlenség oka a gyors építkezés, amelyet a sietségre az ösztökélt, hogy Cseh-Szlovákia pénzügyi kormányzata rendkívüli adókedvezményeket biztosít azoknak, akik folyó 336 8—9. sz.