Az adó, 1928 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / 8-9. szám - Az adómorál Németországban

Joggyakorlat. év végéig befejezik a folyó évben megindult és főképen a rendkívüli adókedvezményekre alapított építkezéseket. Ennél a kis napihírnél a pénzügyi politikusnak is meg kellene állania és a tanulságokat keresni benne. Divatossá vált a kimondottan államgazdasági célzatú adópolitikából, más területekre kalandozni és az adóból szociálpolitikai, gazdaságpolitikai és &gyéb politikai fegyvert faragni. Ebben a sok mellékcélban elsikkad sokszor az adónak primér szerepe. A lakásínség gazdasági és szociális jelenség, leküzdése vagy enyhítése csakis a gazdasági élet törvényszerűségeinek a józan mérlegelésével lehetséges. Mesterséges eszközök, így rendkívüli adókedvezmények, tüneteket kezelnek, nem pedig betegséget. Az ilyen rendkívüli kedvezményeknek szoros határidőhöz való kötése pedig felületes kuruzslás, s odavezet, hogy kártyavárakat építenek, amelyek összedőlnek, a hogy össze fog dőlni idővel az utolsó zavaros évtizedben felszínre került sok államgazdaságtani elmélet és ködkép és újból felszínre fognak kerülni a tudománynak kipróbált igazságai. Dr. M. S. JOGGYAKORLAT mmm Egyenes adók és váltságok. Földadd. F. H. O. 39. §. (4.) 211. Az ártérben fekvő földterületnél még kivételes időjárás esetén sincs árvízkár címén földadó leengedésnek helye. Indokok: A panasszal megtámadott másodfokú határozat indokai szerint az adóügyi bizottság megállapította azt a ténykörülményt, hogy a károsodott területek hullámtérben fekszenek és erre tekintettel a helyszíneléskor alacsonyabb osztályba soroztattak. A felebbezésnek a bizottság mégis helyet adott a kivételes időjárásra tekintettel, mert rendkívüli körülmények között rendkívüli szabályokat kell alkalmazni. A másodfokú határozat nem helytálló, mert rendkívüli körülmények között is azokat a szabályokat kell alkalmazni, amelyeket a törvény a rendkívüli esetekre rendel és a rendkívüli körülmények nem jogosítják fel a bizottságot arra, hogy a törvénynek azon rendelkezéseitől, amelyeket az elemi csapások által okozott károk rendkívüli eseteire előír, eltérjen. A felterjesztett iratoknál lévő mintaterek jegyzékéből megállapítható, hogy a károsodott területek időnkint a vízáradásnak vannak kitéve. Az ilyen földterületek az 1925. évi 100. P. M. számú pénzügyminiszteri H. Ö. 39. §-ának (4) bekezdése szerint árvízkár címén adóelengedésben egyáltalában nem részesíthetők. — Ezen területekre nézve ugyanis az árvízzel való elöntés veszélye az osztályba sorozásnál már figyelembe vétetett és ezért adóköteles feleknek árvízkár címén támasztott földadóelengedési igényét jogosnak elismerni nem lehetett. (Közig, bíróság 14.439/1927. sz.) Házadó. H. H. Ö. 9. §. 212. Az a helyiség, amely a saját automobil elhelyezésére szolgál, mint mellékhelyiség az adóalap megállapításánál nem vehető figyelembe. Indokok: Az elsőfokú hatóságoknak az az eljárása, hogy azután a helyiség után, melyet az adózó fél a saját autója elhelyezésére használ, mint üzlethelyiség után külön számítottak adóalapot — téves. Mert ebben a helyiségben az adózófé; semmi üzletet nem folytat, hane: . az csak a saját gépkocsija elhelyt 8—9. SZ. 337