Az adó, 1928 (16. évfolyam, 1-10. szám)
1928 / Tartalommutató
XVI. Oldal 1920 : XXXIV. t.-c. 87. §. Az örökösödési illeték fizetési kötelezettséget többrendbeli rokonsági viszony vagy vérségi kapocs fennforgása esetén mindig a legközelebbi kapocs figyelembevételével kell megállapítani. (19.940/1925. P. sz.) 193 A hagyatékból az örökhagyó eltartásával felmerült kiadás nem vonható le. (19.078/1925. P. sz.) 346 1920 : XXXIV. t.-c. 89. §. Ha az egyetemleges kötelezettséggel megvett ingatlanból a vevők egyrésze tulajdonjogot, másrésze pedig az ingatlanra vonatkozó haszonélvezetet kapott, a haszonélvezet megszerzése ajándékozásnak nem tekinthető s ajándékozási illeték sem követelhető. (3.960/1927. P. sz.) 349 1920 : XXXIV. t.-c. 94. 8. Hozomány visszatérítése fejében történt ingatlan átruházás után a hozomány erejéig visszterhes ingatlan vagyonátruházási illeték, a hozomány értékét meghaladó többlettől pedig ajándékozási és ingyenes vagyonátruházási illeték fizetendő. (15.655/1926. P. sz.) . 190 1920 : XXIV. t.-c. 98. §. Okiratba foglalt az a kikötés, hogy az eladók a megállapodásba teljes szövegével felvett adásvételi szerződést a vételár törlesztésére átadott váltóelíogadványok beváltása után fogják kiállítani és aláírni, nem az ügylet hatályát függesztette fel. hanem a telekkönyvi bekebelezéshez szükséges okirat kiállításának s átadásnak idejét halasztotta el. (16.110/1923. P. sz.) '193 Nem tekinthető vételárnak, tehát az illetékalapot sem növeli az az összeg, amely a vételárnak a teljesítési határidő eltelte utáni időben történt fizetése miatt kártérítés címén fizettetett. (11.229/1926. P. sz.) 193 Ha az Országos Földbirtokrendező Bíróság az adásvevési Oldal szerződést oly értelemben hagyta jóvá, hogy az eladót a juttatott ingatlanáról lemondottnak tekintette, és az így megüresedett ingatlant az adásvevési szerződésben vevőként megnevezett egyénnek juttatta és kimondotta, hogy vevő az eladónak csak az eddig felmerült tényleges és igazolt kiadásokat tartozik megfizetni, az ingatlan vagyonátruházás alapja az O. F. B. juttatása, vagyis a visszterhes vagyonátruházási illetéket a juttatás után kell kiszabni. (12.437/1927. P. sz.) .... 348 1920 : XXXIV. t.-c. 102. §. Az ingatlanra vonatkozó vételi jog megszerzése után előírt illetékre nincs befolyással az a körülmény, hogy az ingatlan a vételi jog megszerzésére vonatkozó szerződés alapján, de az abban kitett vételárnál kisebb vételár fizetése mellett szereztetett meg. (881/1927. P. sz.) 244 1920 : XXXIV. t.-c. 108. §. I. Vállalatok egyesülése esetén a vagyonátruházási illeték szempontjából közömbös, hogy a beolvadó vállalat illeték egyenérték fizetésére kötelezett volt s azt a beolvasztó vállalat tovább fizeti. II. Ha az ingatlan átruházásáról szóló szerződésben az ingatlan értéke nincs feltüntetve, az illetéket annak kiszabása előtt nem kell befizetni, s nemfizetés esetén késedelmi kamat csak a fizetési meghagyás kézbesítésétől számított 30 nap után követelhető. (4.605. 1928. P. sz.) 346 1920 : XXXIV. t.-c. 112. §. Ha a hagyaték jogerős bírói átadása után az örököst testvéreinek lemenői a hagyatéki ingatlanok egy része iránt perrel támadták meg, azonban a per oly értelmű, bíróságon kívüli megegyezés folytán, hogy az örökös az igényelt ingatlanokat az igénylőknek átadta, megszűnt ezen ingatlan átruházás után nem aján-