Az adó, 1928 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / Tartalommutató

XVI. Oldal 1920 : XXXIV. t.-c. 87. §. Az örökösödési illeték fizetési kötelezettséget többrendbeli rokonsági viszony vagy vér­ségi kapocs fennforgása ese­tén mindig a legközelebbi ka­pocs figyelembevételével kell megállapítani. (19.940/1925. P. sz.) 193 A hagyatékból az örökhagyó el­tartásával felmerült kiadás nem vonható le. (19.078/1925. P. sz.) 346 1920 : XXXIV. t.-c. 89. §. Ha az egyetemleges kötelezett­séggel megvett ingatlanból a vevők egyrésze tulajdonjogot, másrésze pedig az ingatlanra vonatkozó haszonélvezetet ka­pott, a haszonélvezet megszer­zése ajándékozásnak nem te­kinthető s ajándékozási illeték sem követelhető. (3.960/1927. P. sz.) 349 1920 : XXXIV. t.-c. 94. 8. Hozomány visszatérítése fejében történt ingatlan átruházás után a hozomány erejéig visszter­hes ingatlan vagyonátruházási illeték, a hozomány értékét meghaladó többlettől pedig ajándékozási és ingyenes va­gyonátruházási illeték fize­tendő. (15.655/1926. P. sz.) . 190 1920 : XXIV. t.-c. 98. §. Okiratba foglalt az a kikötés, hogy az eladók a megállapo­dásba teljes szövegével felvett adásvételi szerződést a vételár törlesztésére átadott váltó­elíogadványok beváltása után fogják kiállítani és aláírni, nem az ügylet hatályát függesztette fel. hanem a telekkönyvi be­kebelezéshez szükséges okirat kiállításának s átadásnak ide­jét halasztotta el. (16.110/1923. P. sz.) '193 Nem tekinthető vételárnak, te­hát az illetékalapot sem növeli az az összeg, amely a vétel­árnak a teljesítési határidő el­telte utáni időben történt fize­tése miatt kártérítés címén fizettetett. (11.229/1926. P. sz.) 193 Ha az Országos Földbirtokren­dező Bíróság az adásvevési Oldal szerződést oly értelemben hagyta jóvá, hogy az eladót a juttatott ingatlanáról lemon­dottnak tekintette, és az így megüresedett ingatlant az adásvevési szerződésben ve­vőként megnevezett egyénnek juttatta és kimondotta, hogy vevő az eladónak csak az eddig felmerült tényleges és igazolt kiadásokat tartozik megfizetni, az ingatlan vagyon­átruházás alapja az O. F. B. juttatása, vagyis a visszterhes vagyonátruházási illetéket a juttatás után kell kiszabni. (12.437/1927. P. sz.) .... 348 1920 : XXXIV. t.-c. 102. §. Az ingatlanra vonatkozó vételi jog megszerzése után előírt illetékre nincs befolyással az a körülmény, hogy az ingatlan a vételi jog megszerzésére vo­natkozó szerződés alapján, de az abban kitett vételárnál ki­sebb vételár fizetése mellett szereztetett meg. (881/1927. P. sz.) 244 1920 : XXXIV. t.-c. 108. §. I. Vállalatok egyesülése esetén a vagyonátruházási illeték szempontjából közömbös, hogy a beolvadó vállalat illeték egyenérték fizetésére kötele­zett volt s azt a beolvasztó vállalat tovább fizeti. II. Ha az ingatlan átruházásáról szóló szerződésben az ingatlan értéke nincs feltüntetve, az illetéket annak kiszabása előtt nem kell befizetni, s nemfize­tés esetén késedelmi kamat csak a fizetési meghagyás kézbesítésétől számított 30 nap után követelhető. (4.605. 1928. P. sz.) 346 1920 : XXXIV. t.-c. 112. §. Ha a hagyaték jogerős bírói át­adása után az örököst test­véreinek lemenői a hagyatéki ingatlanok egy része iránt perrel támadták meg, azonban a per oly értelmű, bíróságon kívüli megegyezés folytán, hogy az örökös az igényelt ingatlanokat az igénylőknek átadta, megszűnt ezen ingat­lan átruházás után nem aján-

Next

/
Thumbnails
Contents