Az adó, 1928 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / Tartalommutató

xvi n Oldal dékozási vagy öröklési, hanem 5K-os vagyonátruházási illeték jár. (18.668/1927. P. sz.) 349 1920 : XXXIV. t.-c. 117. §. A városi ingatlan vagyonátruházási illeték alapjául az állami illeték alapját változatlanul el kell fogadni. (2.105/1927. P. sz.) 244 1920 : XXXIV. t.-c. 121. §. Az adómentes épületnél az illetékesyenérték alapja az eszményi házadó. (9.526/1926. P. sz.) 196 1920 : XXXIV. t.-c. 135. §. Ha az 1918 : XI. t.-c. hatálya alá eső hagyatékra vonatkozó bejelentési kötelezettség teljesítése körül késedelem nem történt, az 1920 : XXXIV. t.-c. rendelkezéseit nem lehet alkalmazni, csak azért, mert az idegen megszállás miatt az illeték kiszabása nem történt meg és 1924. évben a hagyatéki bíróság a hagyaték átadó végzést újból megküldötte a m. kir. állampénztárnak. (11.490/1924. P. sz.) .... 190 5.001/1924. P. M. sz. rend. Az 5.001/1924. P. M. számú rendelet helyes értelme az, hogy pótkiszabásoknál, illetőleg előzetes fizetés esetén, ha a kötelező előzetes kiszabás elmaradt is, annak megállapítása céljából, hogy van-e pótilleték kiszabásának helye, csak az előzetes kiszabás, illetőleg előzetes fizetés alkalmával a kötelező előzetes kiszabás elmaradása esetében is, csak a fizetés időpontjában fennállott szabályok lehetnek irányadók, s hogy a papírkoronában kötelező előzetes kiszabás elmaradása esetében ennélfogva, ha a kiszabás már az aranykoronaalapon való kötelező számítás életbelépte után történt meg, azon aranykoronaalapon kötelező volt, de elmaradt kiszabás pótlásául az előírást, illetőleg kiszabást csak a papírkoronában teljesített fizeté.j aranyalapra való átszámításával kell és illetőleg szabad foganatosítani. (2.938. 1928. P. sz 348 Oldat 5.003/1924. P. M. sz. r. 2. §. Az illetékre a felek által a saját egyoldalú kiszámításuk alapján történt befizetésnek az állampénztár részéről való elfogadása és elkönyvelése nem jelenti a felek által egyoldalúlag kiszámított illeték felülbírálását és a helyességének az államkincstár részéről való elismerését és nem pótolhatja a törvény szerint a pénzügyi közegek által elvégzendő szabályszerű illetékkiszabást, fiz csupán az illetékre eszközölt előzetes és egyoldalú kiszámításon alapuló befizetésnek tekintendő, amelynefc az érvényben levő szabályok szerint való elszámolását igényelheti csupán a fél az annak idején szabályszerűen kivetett illetékösszegre. (16.016/1926. P. sz.) 346 5. Vadászati illeték. 5.007/1924. sz. P. M. rend. 1. §. I. A vadlúdra való lövés saját területén is kimeríti a vadászás tényálladékát. II. Az elkövetett jövedéki kihágás miatt kiszabható pénzbüntetésen felül vadászjegy és fegyverigazolvány illetéket követelni nem lehet. (8.323/1927. P. sz.) 247 A vaddisznónak vadászjegynélküli pusztítási joga a vadászterület bérlőiét, valamint annak megbízottját is megilleti. (2.478. 1928. P. sz.) 304 A patakba ugrott fuldokló nyúlnak a vízből való kiemelése vadászásnak nem minősíthető. 504/1928. P. sz.) 352 5.007/1924. sz. P. M. r. 11. §. A vadászjegy visszavonását az 5.007/1924. P. M. rend. 11. §-a vadászati jövedéki kihágás esetére parancsolóan mondja ki, s így közömbös az, hogy a kihágás elkövetése jóhiszemüleg történt. (8.318/1927. P. sz.) . . 246 5.007/1924. sz. P. M. r. 22. §. A szülő büntetőjogi felelősségét nem lehet megállapítani, ha a kk. gyermek atyja tudtán kívül,