Az adó, 1928 (16. évfolyam, 1-10. szám)

1928 / Tartalommutató

XVI Oldal éppen halálának ténye által keletkezett s így elhalálozása időpontjában tulajdonában, haiswatékában voltnak nem tekinthető. Ennek pedig okszerű következménye az, hogy a kártérítési követelésre jogosított a kártérítés összegéért örökösödési illetékkel nem tartozik. (22.432/1926. P. sz.) 192 1920 : XXXIV. t.-c. 80. § Ha az apa a haszonélvezetet azzal a teherrel örökli, hogy kiskorú gyermekének eltartásáról, neveléséről és minden életszükséglettel való ellátásáról gondoskodni tartozik, ennek a kötelezettségnek értékét a haszonélvezet értékből le kell vonni. (8.700/1924. P. sz.) ... .189 Az özvegyi jog a hagyaték haszonélvezetéből álll és így az a körülmény, hogy valaki a hagyaték felett kötött osztályos egyességben az életfogytiglan terjedő haszonélvezeti jog helyett csak özvegyi jogot tartott fenn, az illeték követelhetésének jogát nem érinti és csupán azt jelenti, hogy esetleges férjhezmenetel esetén haszonélvezeti joga megszűnik. (2.103. 1927. P. sz.) 350 1920 : XXXIV. t.-c. 81. §. Ha a férj végrendelettel neki szánt örökségéről gyermeke javára lemond, a törvényes öröklés áll be s így az 1920 : XXXIV. t.-c. 81. §-a nem alkalmazható. (687/1926. P. sz.) . . 192 Ha valaki örökségéről meghatározott személy javára mond le, az örökösödési illeték alól csak akkor és annyiban mentesüli1, ha és amennyiben az örökség kijelölés nélkül is a kijelölt személyre szállott volna. (2.713. 1926. P. sz.) 346 1920 : XXXIV. t.-c. 84. §. A hagyaték átadása után, bíróságon kívül kötött osztályos egyesség alapján, kifizetések ellenében történt ingatlanszerzés után a visszterhes vagyonátruházásra megszabott illetéket keli! fizetni. (7.650/1922. P. sz.) . 194 Ha a kötelesrészre szorított örökös osztályegyesség alapján a Oldal kötelesrésznél többet kap: ajándékozási illeték kiszabásának csak akkor van helye, ha az átvett érték nemcsak a kötelesrészt, de a törvényes örökrészt is meghaladja. (6.203/1927. P. sz.) 302 1920 : XXXIV. t.-c. 85. §. Az özvegy csak az özvegyi ]oz kielégítése fejében átvett vagyontárgyak értékétől s nem az eigész hagyaték haszonélvezetének értékéből tartozik örökösödési illetéket fizetni, mert megfelelő törvényes szabályozás hiányában az a bírói gyakorlat fejlődött ki, hogy az özvegyi jog mikénti kielégítése tekintetében az özvegy és örökösök között létrejött megegyezés kétszeres vagyonátruházást tartalmazónak akkor sem tekinthető, ha az özvegy özvegyi joigának kielégítéséül nem haszonélvezetet, hanem ingók vagy ingatlanok teljes tulajdoni jogát kapja s hogy ilyen esetekben az özvegy csak az általa átvett tárgyak értékétől tartozik örökösödési illetéket fizetni. (591/1927. P. sz.) 193 Az örökségre kapott kölcsön nem azonos az örökség m&gfelelő részének átvételével, az tehát addig, míg az örökség tulajdonjogilag meg nem szereztetik, hagyatéki illeték alá nem vonható. (13.851/1926. P. sz.) . . 193 1920 : XXXIV. t.-c. 86 §. Ha a hagyatéki teher, bár jogfenntartással, de tényleg nem érvényesíttetett, az illeték megszabásánál mint teher nem vehető figyelembe. (8.526/1927. P. sz.) 191 A kastély és ahhoz tartozó terület használatának értéke a hagyaték értékéből le nem vonható. (3.169/1927. P. sz.) ... 192 A síremlék karbantartási költségei a levonható terhek közé nem sorolhatók. (23.741/1926. P. sz.) 346 Az örökhagyó tetemeinek hazaszállítása körül felmerült kiadás a hagyatékból levonandó. (21.858/1926. P. sz.) .... 348