Az adó, 1927 (15. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 1. szám - Elévülés a pénzügyi jogban különös tekintettel az illetékekre

Dr. Takács Gy.: El, vülés a pénzügyi jogban különös tekintettel az illetékekre. imímmftiímii|iu^ iiiiiníiiiiniiiiNMifriiiinittiiijiiiiiiHN esetben csak illuzórius hatalom. Ezek szerint elévülés alá nem a jog egész állaga van vetve, hanem annak csupán egy része. A behajtás joga elévülhet, mert ez nem egyéb, mint az adószedés jogának érvényesítési joga, a kivetési jog azonban csaknem egybevágó értelmű az adószedési joggal, minek folytán ezt illetőleg elévülésről beszélni nem lehet. Az elmondottak szerint az a jogi korlátozás, amely az elévülési időszak elmultával lép fel, a jog deklasszifikálását (s nem megszűntét) jelenti. A kincstári követelési jog beállta évének utolsó napjától számított öt év multán az esetleg felhozott elévülési kifogással szemben nincs meg a kincstárnak az a jogosultsága, hogy kivetésének érvényét szerezzen. Gondolatmenetünk szerint a közjogi kötelem az idő folyása által az elévülési időszak elteltével automatikusan természetes kötelemmé változott, mert eltűnt az a civilis causa, amely egyébként minden körülmények között az érvényesíthetés kellékével ruházza fel az adószedési jogot. Ez elmélet medrében tovább haladva, az a kérdés merül fel, hogy ha valamely kötelemben a civilis causa már megszületésekor hiányzott, mint pl. a kártyadósságnál vagy pedig, ha valamely kötelem később fokozódik le természetessé, melyek azok a körülmények, amelyeknek fennforgása esetében e kötelmek el-, illetve visszanyerhetik a civilis causa-t, tehát perelhetőkké, illetve érvényesíthetőkké válnak? Kerülhet-e a kártyaadósság oly helyzetbe, hogy az ezirányű követelési jog kereshetőséggel legyen felruházva, illetve természetes kötelemből kifolyólag akarata ellenére teljesítésre szorítható-e az adós? Ma így volna, akkor a természetes kötelem, mint ilyen, nem volna létjogosult. Amely kötelem mellől a civilis causa eltűnt, illetve ab ovo meg sem is volt, az a kötelem soha többé civilissé nem válhat, a kártyaadósság pl. azért nem, mert azon jogi tények amoralitását, amelyek ezt a kötelmet csak naturális keretben engedik megszületni, semmiféle későbbi körülmény morálissá nem teheti, elévült kötelemnél pedig azért nem, mert az időnek jogcsökkentő hatását utólag nem lehet visszareparálni. Ezzel a megállapítással a közadókezelési hivatalos összeállítás hivatkozott szakaszának (8) bekezdése, illetve már régebben aZ 1923 : VII. t.-c. 82. §-ának (8) bekezdése szöges ellentétben áll. B törvényhelyek ugyanis kimondják, hogy az elévülési kifogás csak a rendes jogorvoslatok utján érvényesíthető. Eszmemenetünkben ez a rendelkezés nem jelent egyebet, mint azt, hogy a jogorvoslati határidők elmulasztása által a természetes kötelem visszanyeri azt, ami már semmivé lett: a civilis causat s jelenti azt a furcsaságot, hogy az elévülési kifogás a jogorvoslati határidőn túl elévül. Ez elmélettel a gyakorlat csak oly módon volna összhangba hozható, ha az elévülési kifogásnak egészen az adós teljesítése időpontjáig helyet lehetne adni. 9