Az adó, 1927 (15. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 1. szám - Elévülés a pénzügyi jogban különös tekintettel az illetékekre

Dr. Takács Gy.: lilévülés a pénzügyi jogban különös tekintettel az illetékekn uiiniHiiiiiiimiittiiiuiiiHH alatt azon naptól számítva, amikor „a bélyegj egyekben lerovandó vagy leróható illetéket leróni, a készpénzben beszolgáltatandó bélyegilletéket befizetni kellett". Az elévülés mai jogszabályait az 1923 : VIÍ. t.-c. 82. §-a formulázta, amelyeken lényegtelen közbeszúrásoktól eltekintve, a ma érvényben levő 1925. évi 600. P. M. számú rendelet 91. §-a eszközölt éppen az illetékeket érintőleg változást. A kivetésre, behajtásra vonatkozó elévülést s az elévülés megszakítását tartalmazó, ma hatályos rendelkezés így hangzik: A közadók módjára behajtandó összes követelések kivetési joga, amennyiben az illető szolgáltatásról szóló törvény, illetőlegtörvényes rendelkezések a kivetési jog elévülését nem szabályozza, elévül, ha azokat nem vetik ki, illetőleg nem érvényesítik öt év alatt, annak a naptári évnek utolsó napjától számítva, amelyben a követelési jog beállott illetőleg az államkincstárnak (helyhatóságnak) tudomására jutott, hogy az illető közadót kivetheti. A behajtási jog elévül, ha a tartozást a fizetési meghagyás, illetőleg határozat kézbesítésétől, illetőleg azokban az esetekben, amidőn fizetési meghagyás (határozat) nem kézbesíttetik, a kivetett összeg előírásától, birtokon belüli fellebbezés esetében pedig a tartozás jogerőssé váltától, végül a haszonélvezet megszűntéig, vagy a feltétel bekövetkeztéig nyilvántartott illetékeknél a haszonélvezet megszűntének vagy a feltétel bekövetkeztének bejelentésétől kezdve öt év alatt nem hajtják be, illetőleg nem biztosítják. Minden megkísérelt vagy befejezett végrehajtási cselekmény (írásbeli intés, figyelmeztetés, zálogolás, árverés kitűzése) vagy telekkönyvi bekebelezés a még be nem következett elévülést félbeszakítja, illetőleg az elévülés időtartamát a kérdéses behajtási vagy biztosítási cselekmény megtörténte napjától számított további 5 évvel hosszabbítja meg, ellenben a dobszó, vagy falragasz útján való felhívás, illetőleg megintés az elévülést nem szakítja -meg. Hasonló módon félbeszakítja az elévülést a fizetési halasztás, illetőleg részletfizetési engedély kérése, a halasztás, részletfizetés engedélyezése és a részletfizetés teljesítése. (600/1925. P. M. sz. r. 91. §. (D—(4) bek.) A régi rendelkezésekkel ellentétesen szembetűnő az 1923 : VII. t.-c. által már 1924. januárjában életbelépett az az intézkedés, amely a kivethetés elévülésének határidejét kitolta. Az öt évi elévülési határidő ugyanis régebben a kincstári adószedési jog megnyíltának napjával vette kezdetét, ma pedig a jog megnyílta évének utolsó napjával. Ha tehát valamely közteherviselési közjogi kötelem jogérvénye december 31-én áll be, úgy az elévülési határidő öt év; minél közelebb áll azonban az adószedési jog megnyilta a naptári év elejéhez, annál hosszabb lesz az elévülési határidő, úgy, hogy a január 1-én hatályossá vált közjogi kötelem elévülési ideje, — tekintettel az elévülési kezdőpont december 31-én való beálltára — hat évvé fokozódik. 4