Az adó, 1927 (15. évfolyam, 1-10. szám)

1927 / 1. szám - Elévülés a pénzügyi jogban különös tekintettel az illetékekre

Dr. Takács Gy.: Elévuiés a pénzügyi jogban különös tekintettel az illetékekre. immrtimiiijHmtmiliMhimtimt^ Ez az intézkedése a törvénynek igen gyakorlati, mert valamennyi közadóra vonatkozóan azon jogi megnyilvánulások kimerítő taxatív felsorolása, melyekhez egy pillanatra rögzítve az elévülés kezdőpontja hozzáfűzhető lenne, nagy nehézségbe ütközik s már a gyakorial tapasztalata megmutatta, hogy ezzel az elévülési határidő áldatlan viták középpontját képezi. A kezdőpontnak az iij rendelkezések biztosította latitudejével a vitás kérdések minimumra csökkéntek. Az 1923 : VII. t.-c.-kel szemben a hivatalos összeállítás a behajtási jog tekintetében azzal a sajátságos intézkedéssel gyarapodott, hogy helyet kapott benne a függőben tartott vagyonátruházási illetékek elévülésére vonatkozó oly jogszabály is, — mely egyébként teljesen azonos módon, — a vagyonátruházási illetékekről szóló törvényben (1920 : XXXIV. t.-c.) már szabályozást nyert. Ennek az intézkedésnek a közbeiktatása semmivel sem indokolható. Az 1920:XXXIV. t.-c. zárt egység, amelynek rendelkezéseit ismételni csak zavarra ad tápot. Ez esetben a fölött támadhatna kétség, hogy vájjon a H. Ö. nem kívánt-e általában a vagyonátruházási illetékek elévülése fölött is rendelkezni? Ha nem, miért tett részleges említési, ha igen, ami kizártnak látszik,1) akkor a vagyonátruházási illetékek területén két, a H. Ö. elévülési rendelkezéseivel ellentétes szabály korrektívumra szorul. A vagyonátruházási illetéktörvény szerint: \4\ ff§f^ : ?!'V.'"> 1) az tiévüiési időszak pontosan öt év számítva a fizetési meghagyás kézbesítésétől, birtokon belül való fellebbezés esetén pedig a kiszabás jogerőre emelkedésétől; 2) a büntethetőség elévülési határideje a büntetendő cselekmény vagy mulasztás elkövetésétől számított öt év, a H. Ö. szerint pedig csak három év. Magam azon az állásponton vagyok, hogy a vagyonátruházási illetékek terrénumán fen'nálló elévülési jogszobályok érintetlenül fennállanak s a M. Ü. az említett rendelkezést csupán a rendelet összeállítás jellegének kidomborítására hozza fel, még pedig kellő alap nélkül. Indokolatlannak főleg azért kell ezt a toldatot minősíteni, mert a M. (). nem kizárólagosan szabályozza a közterhek elévülését, hanem az 19^0 : XXXIV. t.-cikken kívül is számos más pénzügyi jogi elévülési jogszabály áll fenn érintetlenül.2) *) Mert csak arra az esetre kívánja az elévülést szabályozni, ha azt más, törvény nem szabályozza. (V. ö. közadókez. h. ö. 91. §. 1) bek.) -) Az egyenes adók hivatalos összeállításai az elévülésről lényegileg ugyanúgy intézkednek, mint a közadókezelési h. ö. 91. §-a, stilárisan pedig abban különböznek attól, hogy a közadókezelési h. ö. az elévülés kezdőpontját az év utolsó napjára teszi, ezzel szemben az egyenes adók h. összellításai a követelési jog beálltának napjától számítják az elévülést, de a határidőt az ötödik év utolsó napjára tolják ki. (V. ö. 100/1925. P. sz. r. /. §.; 200/1925. P. sz. r. 7. 300/1925. P. sz. r. 11. §.; 400/1925. P. sz r. 10. 500/1925. P. sz. r. 7. §.) A fogyasztási adók közül a szivarkahüveFy- és szivarkapapíradónak, valamint a gyujtószeradónak el'évülését a törvények kifejezetten a közadó5