Az adó, 1926 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 1. szám - A forgalmi adók és az illetékek érintkezési pontjai 1. [r.]

Joggyakorlat. átengedett területrészek egy áruház, vagy árucsarnok külön részeit teszik, ahol az üzletszerű, foglalkozásszerü tevékenység az egyes árusítóhelyek folytatólagos értékesítéséből áll. A jelen esetben eljárt hivatal nagyrészt nem vitás tényként megállapította, hogy az adózás alá vont alkalmi egyesülés közös haszon és veszteségre bérbe vette a tulajdonostól a helyiséget, ezt az egységes helyiséget 47 területrészre osztotta és ezekből circa 40-et egyes elárusítóknak fix összegért és ezenfelül a bruttó jövedelemből fizetendő percentuális részesedésért sitb., stb. használatba adta. Megállapította, hogy az alkalmi egyesülés átbocsátotta használatba a buffet-berendezést, a iámpákat, csillárokat, központi fűtőkészüléket, ventillátort stb. és ezen tárgyak rendelkezésre bocsátásán felül az egyes helyiségek tényleges és üzleti kihasználását lehetővé tevő berendezést létesítette. Nevezetesen megállapítja azt is, hogy a különböző kiárusítok az alkalmi egyesülés által az összes kis üzemekre egységesen megállapított „Fővárosi nagyárucsarnok" elnevezése alatt működtek, saját cégüket ki sem tüntethették, az alkalmi egyesülés, egységesen a fenti elnevezés alatt reklamirozta az üzemét; egységes blokkot adott, amely csak utal az egyes fülkékre, sőt ezen túlmenőleg F. S. ingatlan és árubizományj, kereskedelmi ügynök, akinek neve alatt szerepeKt az alkalmi egyesülés, mindenféle iparigazolványt az egységes üzem részére beszerzett és a területrészek bérbeadásánál az albérlőknek ezt is átbocsátotta, továbbá az alkalmi egyesül'és látta el fűtéssel, világítással, gondoskodott a tűzkár, betörés elleni és üvegbiztosításról, valamint a még szükséges személyzetről, c végett alkalmaz egy szerelőt, egy fűtőt, egy mellékhelyiség kezelőnőt, két portásit, takarító és külön vagyonőrző személyzetet. Mindez a hivatkozott törvényhelyben megkövetelt berendezettséget megállapítja és ezt nem dönti meg, hogy egyes sátrakat készíttettek-e és ezt az albérlők készíttették vagy vették kölcsön, — lényegtelen, hogy az ellenérték a berendezés, vagy a helyiség használata címén adatott és hogy ezek között milyen arány volt, hogy a hirdetés, a fűtés, világítás stb. díját az albérlők külön megfizették. s'úHyai nem bír, hogy a buffet-berendezés, központi fűtés, csillárok stb. beszerzéseért az alkalmi egyesület az elJőző bérlőnek készpénzt vagy más ellenértéket, sőt egyáltalán, hogy ellenértéket adott-e, — lényegtelen, hogy jogilag lehet-e iparigazolványt hatályosan rendelkezésre bocsátani vagy sem, — a I'ényeg az, hogy a fenti tények megállapítják, hogy berendezett helyiség üzletszerű használatba adíása forog fenn. A hivatkozott törvényhely nemcsak mentesítő, hanem adó alá vonandó tényálladékot is állapítván meg, nincs jelentősége azon kérdés vizsgálatának, hogy az itt körülírt tényálladék mennyiben vonható a T. 30. §-a alá. A bíróság csak arra mutat rá, hogy a forgalmi adótörvény speciális terminológiája szerint, minthogy nem áruszállítás, a 30. §. 3. bekezdése értelmében vett munkateljesítménynek (szolg'álattétel) veenTtö egészen függetlenül attól," hogy magánjogilag a bútorozott helyiség bérlete is bérlet és nem munkatelejesítmény. Közig, bíróság 1.075/1925. sz.) Általános forgalmi adó. 1921: XXXIX. t.-c. 31. §. 30. Végzendő munka vagy áruszállítás fejében előleg címén felvett összeg forgalmi adó alá esik. Indokok: A panasznak helyet adni nem lehetett, mert az 1921 : XXXIX. t.-c. 31. §-a értelmében az általános forgalmi adó alapja az adóköteles fél által szállított áruk, valamint az általa végzett munkateljesítmények ellenértéke fejében teljesített fizetések összege, melyet az adóköteles fél, a 130.000/1921^ sz. pénzügyminiszteri utasítás 67. §-a értelmében 24 óra alatt bélyegjegyekben leróni tartozik, amely törvényes rendelkezéssel egy tekintet alá esik a végzendő munka, vagy áruszállításra előleg címén felvett összeg is, mint lényegileg a kereseti tevékenység körében teljesítendő áruszállítás ellenértéke fejében teljesített fizetés, tehát adóköteles bevétel, panaszos fél az általa teljesítendő munka ellenértéke és áruszállítás fejében előleg címén bevételezett öss«zeg, tehát mint a végzendő munkateljesítmény vagy szállítandó áru ellenértéke fejében teljesített fizetés után, — amely a nem vitás tényállás szerint a jelen esetben 4,000.000 koronát tett ki, — a 1. sz. 45