Az adó, 1926 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 1. szám - A forgalmi adók és az illetékek érintkezési pontjai 1. [r.]

Joggyakorlat. bérleti és haszonélvezet-átruházási, hanem építési szerződés, mely után az építési költség mérve alapján III. fok. illeték ián Indokok: A panaszolt illeték kiszabásának alánjául az a szerződés szolgált, amelyet panaszos dr. V. E. 1913. évi augusztus hó 12-én az iránt kötött, hogy a panaszos dr. V. E. ingatlanára az azon lévő épület lebontása mellett egy háromemeletes és ezenfelül mütermes házat épít, s az építési költség fejében a panaszos a felépítendő épület bérjövedelmét 51 évig húzza azzal a korlátozással, hogy a bérjövedelemből a ház adóit és a tulajdonosnak évi 12.000 koronát kifizetni köteles és illetőleg, amellyel a panaszos javára az említett Ingatlanokra a haszonélvezeti és kizárólagos bérbeszedési jog 1913. évi november hó 1-től 1964. évi október hó 31-éig terjedő időtartamra a budapesti kir. törvényszék, mint telekkönyvi hatóság által bekebeleztetett. A panaszolt kiszabási határozattal az említett szerződés bérleti és haszonélvezet-átruházási szerződésnek minősíttetett, az ellenérték a szerződő felek részéről nem kifogásoltan 310.000 koronában, s az illeték a haszonbérlet után 375 K-ban, a haszonélvezet átruházása után 13.330 K-ban és a bejegyzés után 210 K-ban, összesen 13.915 K-ban állapíttatott meg. Az említett szerződés azonban tartalmánál fogva nem bérleti és haszonélvezet-átruházási, hanem építkezési szerződésnek minősül, amelyben a panaszos egy három emeletes épület felépítésére kötelezi magát az 51 évig szedhető bérösszeg ellenében, amelybői azonban a tulajdonosnak évenkint 12.000 K-t kiadni és az adókat fizetni köteles. Nem tekinthető az ügylet különösen haszonélvezet-átruházási szerződésnek, bár a panaszos javára a haszonélvezeti, illetőleg bérbeszedési jog telekkönyvileg is bekebeleztetett. azért, mert a haszonélvezeti jog a magyar jog szerint nem örökölhető, már pedig a szerződés 16. pontja szerint a panaszos örököseire is átszáll a kikötött 51 év tartamára a bérbeszedési jog, amiből következik, hogy a oanaszos javára eszközölt telekkönyvi bekebelezéssel a pananaszosnak az 51 évig tartó bérbeszedéséből álló követelése tekintendő biztosítottnak, amely a panaszos építési költség követelésével, vagyis a kiszabásnál alapul vett és nem kifogásolt 310.000 koronával tekintendő egyenértékűnek. Ehhez képest a panaszost az építkezési szerződés után az illetéki díjjegyzék 33. tétel alapján 310.000 K-tól III. fokozat szerint 1.937 K 50 fillér és a tkvi bejegyzés után az ül. díji. 16. tétele alapján 310.000 K-tól 0-7%-kaI 2.170 K — f., összesen 4.107 K 50 fillér illeték fizetésére lehetett és kellett kötelezni. Ezt meghaladó részében azonban a panasznak helyet adni nem lehetett, mert az a körülmény, hogy a panaszos az építkezés befejezése után bér-beszedési jogáról külön okiratban lemondott, a foganatba ment építkezési szerződés és a megtörtént telekkönyvi bejegyzés után járó illeték törlésére az illetékszabályok 101. §-ában foglalt szabályok figyelembevételével törvényes jogcímet nem ad. (Közig, bíróság 3.200/1924. sz.) Okirati illeték. 111. dijj. 59 xhi. -i pont 16. A levélalakú okiratba foglalt ügyvédi díjlevél nem sorolható a feltételesen illetékmentes kereskedelmi levelek közé, hanem a meghatalmazásra megállapított illeték alá esik. (Közig, bíróság 15.273/1924. sz.) Okiraii illeték. 1920: X'X. t-c. 202. §. 17. Munkásbiztosító pénztárnak orvosaival, az orvosi teendők ellátása tárgyában kötött egyessége Illetékmentes. (Közig, bíróság 13.599/1924. sz.) Bead"ányi illeték. Ili, dijj. 13. U-t. IV. IC. p. 18. A cégtagokban beállott változásról szóló bejelentés illetékköteles abban az esetben is, ha abban semminemű kérelem sem foglaltatik. Indokok: A négyszeresen felemelt illetéket az állami kincstár attól a beadványtól követeli, amelyben a panaszos szövetkezet az 1923. év harmadik negyedében tagjaiban beállott változásokat a szekszárdi kir. törvényszéknek mint kereskedelmi bíróságnak bejelentette. A panaszos szövetkezet a fizetési kötelezettség alól való felmentésiét azon az alapon kéri, hogy a beadvány kérelmet nem tartalmaz és azoknak az okiratoknak a példájára. 1. sz. 41