Az adó, 1926 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 1. szám - A forgalmi adók és az illetékek érintkezési pontjai 1. [r.]

Joggyakorlat. amelyeknek a kiállítását a hatóságok kizáróan hivatalos célra kívánják és amelyeknek kiállítására a felet a polgári jog szerint kötelezni nem lehet, az illetékdíjjegyzék 79. tételének c) pontja értelmében az illetéktől mentes. Az igényt jogosnak elismerni nem lehetett, mert az a körülmény, hogy a beadvány kérelmet nem tartalmaz, annak illetékkötelezettségére a törvény szerint közömbös és mert az illetékdíjjegyzék 79. tételének c) pontiában megjelölt okiratokat illető illetékmentes'séget a szóban levő beadványra kiterjeszteni akkor sem lehetne, ha a bejelentés nem a szövetkezet hitelezőinek az érdekében volna szükséges és arra a szövetkezeteket nem a törvény kötelezné. (Közig, bíróság 8.067/1924. sz.) Beadványi illeték. Ili, dijj. JU. t. p) p. 19. Az általános kereseti adónak átalányban való megállapításához szükséges adatok bejelentésére vonatkozó beadvány bélyegmentes. Indokok: A panaszos azért tartja sérelmesnek a kiszabást, mert a törvényben előírt kötelesség alapján tette meg azon bejelentését, amely után az illetéket kiszabták. A hivatalos leletből megállapította ez a bíróság, hogy a beadvány az általános kereseti adónak átalányban való megállapításához szükséges adatok bejelentésére vonatkozott. Az 1922 : XXIII. t.-c. 30. §. 5. bekezdése, illetve az 1922. évi 180.000. P. M. utasítás 161. §-a kötelezi az átalányra jogosult adóköteles/t a bejelentések megtételére. Ezt a kötelező bejelentést tartalmazó beadvány azok közé az adó megállapítására vonatkozó beadványok közé tartozik, amelyek az illetéki díjjegyzék 14. tétel p) pontja értelmében illetékmentesek. (Közig, bíróság 1.650/1925. sz.) Beadyányi illeték. 111. díjj. 57. tétel. 20. Vámörségi szolgálat alóli felmentés iránt beadott s törvényes okra alapított beadványtól a beadványi bélyegilletéket követelni nem lehet. (Közig, bíróság 2.994/1925. sz.) Beadványi illeték. 1920: XXIV. t.-c. 26 §. 21. A panasziraton lerótt bélyegilleték visszatérítésére nem ok az, hogy a panaszolt határozatot a pénzügyminiszter helyesbítette s ennek következtében a panasz visszavonatott. Indokok: A panaszos a székesfővárosi királyi adófel'ügyelő által tárgyalt vagyonváltságügyében ehhez a bírósághoz intézett panasziraton bélyegjegyekkel lerótt 1,300.000 K beadványi illeték visszatéríttetését azon az alapon kéri, hogy a panasszal megtámadott határozatot a pénzügyminiszter helyesbítette, amiből nyilvánvaló, hogy a panaszra kizáróan az alisófokú hatóság eljárása adott okot. Az igényt jogosnak elismerni nem lehetett mert az 1920: XXIV. törvény 26. §-ának második bekezdése szerint, amelyre a .-panaszos kérését alapítja, a panaszirat illetékének ^egy részét csak a panasziratban előterjesztett kérelemre és csak akkor lehet visszatéríteni, ha az alsófokú hatóság eljárásának, a helytelen voltát a közigazgatási bíróság állapítja meg, a szóbanlévő panasz tárgyában pedig ez a bíróság a panaszos előadása szerint a panasz visszavonása következtében határozatot egyáltalában nem hozott. (Közig, bíróság 16.995. 1924. sz.) Értékpapír forgalmi adé. 1900 .-XI. t.-c. 3. §. 22. Értékpapíroknak ingóságokért cserébe adása nem esik értékpapírforgalmi adó alá. Indokok: A kiszabás alapjául szolgáló szerződési okirat szerint a panaszos 1923. évi augusztus hónap 14. napján megvette G. D. hímző- és azsurozómühelyét, meg aprókel.liékés rövidárukereskedését áruraktárral és berendezéssel együtt 30.000.000 koronáért, amelyet az okiratban felsorolt értékpapírokkal fizet ki. Az állami kincstár az értékpapirok átruházásától értékpapírforgalmi adót és az adólerovás elmul'asztása miatt az adó száznegyvenkilencszeres összegével egyenlő pénzbírságot követei. A követelések alaptalanságát vitató panaszt jogosnak kell elismerni, meri az értékpapirok átruházása csere címén történt, a csere pedig az 1900:Xí. törvény 3. §-ának b) ooutja szerini csak akkor adóköteles, ha az ügylet kii ónböző fajtájú éitékpapirokra vonatkozik. (Közig, bírősíág 16.409. 1924. sz.) 42 1. SZ.