Az adó, 1926 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 1. szám - A forgalmi adók és az illetékek érintkezési pontjai 1. [r.]

Joggyakorlat. által 1924. évi augusztus hó 9-én az 1924. évi augusztus hó 9-étöl 1925. évi július hó 31-éig terjedő időre érvényes vadászjegy kiadása iránt beadott bejelentés az elől idézett rendelet határozmányai alá esik. Minthogy azon rendelet 10. §-a értelmében a bejelentés láttamozását az ott a), b), c), d); e), alatt felfcorolit esetekben kell és lehet megtagadni, s a megtagadás okául szolgáló esetek között az a tény, melynek álapján a panaszló bejelentésének láttamozását megtagadták, — hogy a vadászjegyet kérő fél az előző törvények hatálya alatt fegyvertartási kihágásért elítéltetett, nem fordul elő, a bejelentés láttamozása jogtalanul tagadtatott meg, s azt el kellett rendelni. (Közig, bíróság 16.618/1924. szám.) Vadászati adó. 5.007/1924. sz. P. M. r. 22. §. 12. Ha a vadászati lehetőség ki volt zárva, abban az esetben sem forog fenn vadászati kihágás, ha valaki vadászterületen vadászfegyverrel tartózkodik. (Közig, bíróság 569/1925. szám.) Illetékek és forgalmi adók. Törvénykezési 1920 : XXIV. t.-c. 33. §. illeték. 13. Végrendelet érvénytelenítése iránti per tárgya, ba azzal semmiféle vagyonjogi igény egybe nem köttetett, megbecsülhetetlennek tekintendő. Indokok: A panaszos keresetében - melynek tárgyalásáról a fejezetben körülírt jegyzőkönyv felvétetett — a néhai özv. D. Károlyné által 1919. évi január hó 16-án alkotott „végrendelet visszavonó nyilatkozat, illetve végrendelet" ítéletileg érvénytelennek nyilvánítását és félretételének kimondását kérte a nélkül, hogy egyidejűleg bármiféle vagyonjogi igényt is bárkivel szemben támasztott, vagy vagyonjogi igénynek bárkivel szemben való megítélését vagy valamely vagyonjogi igény megállapítását is kérte volna. Nyilvánvaló tehát, hogy a nem örökösödési jogot tárgyazó, hanem egyedül és kizárólag megállapításra irányuló per nem tekinthető olyannak, amely megbecsülhető vagyonjogi igény iránt tétetett folyamatba, s így az illeték szempontjából a pertárgy értékéül a jegyzőkönyv felvételekor érvényben volt 1920 : XXIV. t.-c. 33. §-ának 2. pontja szerint 10.000 koronát kell venni, amely értékhez képest a most említett törvény 27. §-a értelmében csak 20 korona bélyegilleték járt. Az ezt meghaladóan lerótt 3.380 korona visszatérítését tehát el kellett rendelni. (Közig, bíróság 504/1924. sz.) Okirati illeték. 111. szab. r<j. §. 14. A külföldi váltót perben használó ügyvéd a váltó illetékéért kezességgel tartozik. Indokok: Az ötvenszeresen fölemelt illetéket az állami kincstár L. K. által Bécsben 9.300 svájci frankról kiállított és a panaszos ügyvéd által a budapesti kir. törvényszékhez 1923. évi október hónap 10. napján fizetési meghagyás kibocsátása végett beadott keresetlevélhez csatolt váltótól követeli. A panaszos a fizetési kötelezettség alól való fölmentését azon az alapon kéri, hogy ügyfele mulasztásáért felelősséggel nem tartozik. Az igényt jogosnak elismerni nem lehetett, mert a külföldön kiállított váltót a panaszos vette az illetékszabályok 39. §-a szerint beállott illetékkötelezettséget megalapító használatba, annak úgy egyszeres, mint fölemelt illetékeért, tehát az 94. §.. 1. és 2. pontja és a 103. §. első bekezdése szerint kezességgel tartozik, amelyet a kincstár már most jogosan érvényesíthet ellene, mert külföldi ügyfelétől az illetéket kényszer útján nem szedheti be. (Közig, bíróság 226/1925. sz.) Okirati illeték. 111. dijj. 33. tétel. 15. Oly szerződés, mely szerint a ház építési költségei fejében az építész a ház bérét 51 évig húzza és erre az időre az ingatlan haszonélvezete és bérbeszedési joga telekkönyvben részére biztosíttatott, nem 40 1 SZ.