Az adó, 1926 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 1. szám - A forgalmi adók és az illetékek érintkezési pontjai 1. [r.]

Joggyakorlat. rona. A kir. pénzügyigazgatóság az 1921. évi nyereségtöbbletadó alapját olyképen számította ki, hogy a hét hónap eredményét 12 hónapra egé­szítette ki, s ebből az összegből vonta le a vállalat saját tőkéjének 6%-át. A panaszos cég azonban idényválla­lat, amely működést csak a nyári hónapokban fejt ki; s így a nyári hónapokban elért üzleteredmény az egész év üzleteredményének tekin­tendő. Az 1909 : VIII. t.-c. 16. §-a nem nyerhet alkalmazást olyan válla­latoknál, amelyeknek mérlege az idő­szakos üzleti tevékenység teljes idő­tartamát felöleli, mert ennek az idé­zett törvényszakasznak célja nyilván­valóan a második üzletév adóalapjá­nak a kiegészítés útján való olyan biztosítása, hogy a második üzletév adójának egy teljes évi üzleti tevé­kenység szolgáljon alapul. Tehát csakis olyan esetekre alkalmazható ez a rendelkezés, amelyeknél a máso­dik üzletév működési tartama hosz­szabb, mint az első (csonka) üzletévé volt. Az adott esetben tehát az 1922. évi társulati adót is helytelenül ve­tette ki a pénzügyigazgatóság, midőn az 1921. évi adóköteles üzleti ered­mény 12/7-ét vette alapul. Annál in­kább helytelen a panaszolt 1921. évi nyereségtöbbletadó kivetése, mert ilyen kikerekítésre vonatkozó rendel­kezést az 1916 : XXIX. t.-c. 4. §-a nem is tartalmaz. A nyereségtöbblet­adónál ugyanis adó alá tartozó hadi­üzleti évi nyereség mindig csak az illető hadi üzleti évnek nyeresége, tekintet nélkül arra, hogy ez az üzleti év teljes vagy csonka év. (Közig, bíróság 321/1925. sz.) Társulati adó. 1922: XXIV. t.-c. 34. § 10, Adatok hiánya címén könyvvizs­gálat mellőzésével, becslés útján sza­bálytalan az adóztatás. Indokok: Panaszos adójának a ki­vetésénél a zárszámadás adatainak mellőzése mellett becslés alapján álla­pították meg az adóköteles jövedel­met, mert adózó fél az áruleltárt a beszerzési és az előállítási áron alul értékelte. A becslés útján történt adóztatás ellen irányuló fellebbezést a pénzügyigazgatóság elutasította, mert a cég a bekívánt adatokat nem terjesztette be. Sem a fizetési meg­hagyás, sem a határozat indoka nem helytálló. Az a körülmény, hogy a lel­tár értékelése nem felel meg az 1922 : XXIV. t.-c. 14. §. 18. pontjában foglalt rendelkezéseknek, nem szol­gálhat indokul arra, hogy a zárszá­madás adatai a törvény rendelkezé­seivel szemben az adóztatásnál telje­sen mellőztessenek, és minden tör­vényes rendelkezés hiányában becs­lés alapján állapíttassák meg az adó. Ha az értékelés nem felel meg a tör­vény rendelkezésének, akkor a fel­hívott törvényszakasz alapján az ér­tékelést adózás szempontjából ki kell igazítani és a mérlegszerű nyereség­hez a kiigazítás szerint mutatkozó különbözetet hozzá kell számítani, mert olyan törvényes rendelkezés, hogy a vállalatnak az árukészletet a 14. §. 18. pontja szerint kell értékelnie, nincsen, hanem a mérlegszerű nyere­séget kell ezen rendelkezésektől el­térő értékelés esetén megfelelően ki­igazítani. Ma pedig a vállalat az adó helyes megállapításához szükséges adatokat nem terjeszti be, akkor a fel­hívott törvény 33. §-a szerint a pénz­ügyigazgatóság azokat a vállalat költségére foganatosítandó könyvvizs­gálat útján köteles beszerzeni. Nem lehet tehát adatok hiánya miatt a zár­számadást mellőzve becslés alapján adóztatni csak azért, hogy a hiányzó adatok beszerzése céljából szükséges könyvvizsgálat elmellőztessék. (Közig, bíróság 6.905/1924. sz.) Vadászati adő. Ő.007/1924. sz. P. M. r. 10. §. 11. Vadászjegy iránti igénybejelen­tés láttamozását nem lehet megta­gadni azon a címen, hogy az igénylő az előző törvények hatálya alatt fegyvertartási kihágásért elítéltetett. Indokok: Az 1924 : IV. t.-c.-ben a kormány részére adott törvényhozási felhatalmazás alapján kibocsátott s így törvény erejével bíró 1924. évi 5.007. sz. pénzügyminiszteri rendelet, mellyel a fegyveradóról és vadászati adóról szóló 1883 : XXIII. t.-c. és 1921 : X. t.-c. rendelkezései az 1924. évi augusztus hó 1-én kezdődő vadá­szati évtől kezdve hatályon kívül helyeztettek, 1924. évi július hó 1-én hatályba lépett. Ennélfogva a panaszló 1. sz. 39

Next

/
Thumbnails
Contents