Az adó, 1926 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 1. szám - A forgalmi adók és az illetékek érintkezési pontjai 1. [r.]

Joggyakorlat. végrehajtási rendelet 3. §-ának 3. bekezdése szerint a földbirtokos a haszonhajtó foglalkozáskép folytatott mü- vagy kereskedelmi kertészet út­ján elért jövedelme után általános kereseti adó alá tartozik. Ebből a ren­delkezésből, amely a törvény idézett rendelkezésével összhangban áll, az tűnik ki, hogy a törvény az ősterme­lés körén belül maradó kertészet mentesített jövedelmével szemben, adó alá kívánja vonni az őstermelés körén már lényeges részében kívül cső azt a kertészeti jövedelmet, amely a saját földön foglalkozáskép űzött mű- vagy kereskedelmi kertészetből ered. A jogszabály helyes alkalma­zása szempontjából ennélfogva a mű­vagy kereskedelmi kertészet fogal­mának a meghatározása a döntő, amelynek ismérveit a végrehajtási rendelet nem adja, az őstermelés fo­galmi körébe eső közönséges kertmí­veléssel, illetőleg kertészettel szem­ben. Közfelfogás szerint, valamint a kereskedelmi törvény 3. §-a rendel­kezésének is szem előtt tartásával, mü­vagy kereskedelmi kertészetnek az olyan kertészet tekinthető, amely a közönséges kertészet rendes termelési és eladási tevékenységén túl kertek és parkok tervezésével és létesítésé­vel is foglalkozik és amely a kerté­szeti termékeket, és pedig esetleg nem kizárólag a saját, hanem ezek mellett idegen termékeket is, rendes -kereskedelmi telepen, illetőleg üzlet­helyiségben iparszerűleg árusítja, ahol a foglalkozás körébe eső egyéb — pl. vállalkozási — tevékenységét is rendszerint végzi. Kitetszik ezekből, hogy míg a kertmüvelésnél, illetőleg a közönséges kertészetnél a tevékeny­ség a termelésre és a termék eladá­sára korlátozódik, vagyis ebben a foglalkozásban az őstermelési elem a túlnyomó, addig a mű- vagy keres­kedelmi kertészet folytatásában az őstermelési elem mellett igen lénye-' ges mértékben érvényesül ipari és kereskedelmi természetű tevékenység s a foglalkozás jellegét ez adja meg. Az itt kifejtettek és a fent megállapí­tott tényállás alapján nyilvánvaló,; hogy az adózó által folytatott kerté­szet mű- vagy kereskedelmi kertészet­nek nem minősíthető, általános kere­seti adó alá tehát az abból eredő tiszta iövedelem nem esik. (Közig, bíróság 17.001/1924. sz.) Általános kereseti adé. 1922. XXIIIT. t.-c. l. 8 és 9. j. 3. Állandóan külföldön folytatott te­vékenységből származó keresetből a feleségnek és gyermekeknek eltartá­sára és neveltetésére önként haza­küldött pénzbeli ellátmányok kereseti adó alá nem vonhatók. indokok: A tényállás az, hogy az elsőfokú pénzügyi hatóság a pana­szost, akinek a férje állandóan Indiá­ban Bombayban lakik s ugyanott kereskedő, minden közelebbi adat, hiányában mint export-import keres­kedőt adóztatta meg általános kere­seti adóval. A fellebbezése folytán az adóíelszólamlási bizottság a kivetett adót fenntartotta, annak a jogalapjául azonban nem az export-importkeres­kedést, hanem azt a járadékszerű, az 1923 : XXIII. t.-c. szerint általános kereseti adó alá eső szolgáltatást je­lölte meg, amely a házassági életkö­zösség tartama alatt az egyik házas­társat a másik részéről megilleti. Ennek a megállapításnak az indokát az adóíelszólamlási bizottság abban találhatta, hogy a panaszos a fel­hívásra adott bevallásában, és később az elsőfokú kivetés ellen irányuló fellebbezésében akként nyilatkozott, hogy a távollévő férjétől olyan nem járadékszerü jövedelme van, amely­lyel az válik lehetővé, hogy az ö, s a szintén otthonmaradt négy gyer­meke ellátása s a gyermekek magyar neveltetése biztosíható legyen. Utóbb a panaszos is férjéhez költözvén, ez az ellátási és neveltetési apanage ki­zárólag az itthonmaradt gyermekek ellátására és neveltetésére szolgál. Az adóíelszólamlási bizottság a maga határozatát — amely különben a jö­vedelem valódi összegének a meg­állapítását illetőleg sem tartalmaz semmiféle elfogadható bizonyítékot -- nyilván az 1922 : XXIII. t.-c. 1. §-ának 4-ik, esetleg 5-ik bekezdésé­ben foglaltakra alapíthatta. Ez.-a meg­állapítás azonban bármebMk rendelke­zésre hivatkozva történt volna is. az nem helytálló, azért is a panasznak helyet kellett adni, és a rendelkező rész szerint határozni, mert a hivat­kozott törvény végrehajtása tárgyi­ban kiadott 1922. évi 180.000. számú végrehajtási utasítás 8. §-ának 4-ik bekezdése szerint a járadékoknál az adókötelezettség előfeltétele az, hogy 36 1. sz.

Next

/
Thumbnails
Contents