Az adó, 1926 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 1. szám - A forgalmi adók és az illetékek érintkezési pontjai 1. [r.]

Joggyakorlat. végrehajtási rendelet 3. §-ának 3. bekezdése szerint a földbirtokos a haszonhajtó foglalkozáskép folytatott mü- vagy kereskedelmi kertészet útján elért jövedelme után általános kereseti adó alá tartozik. Ebből a rendelkezésből, amely a törvény idézett rendelkezésével összhangban áll, az tűnik ki, hogy a törvény az őstermelés körén belül maradó kertészet mentesített jövedelmével szemben, adó alá kívánja vonni az őstermelés körén már lényeges részében kívül cső azt a kertészeti jövedelmet, amely a saját földön foglalkozáskép űzött mű- vagy kereskedelmi kertészetből ered. A jogszabály helyes alkalmazása szempontjából ennélfogva a művagy kereskedelmi kertészet fogalmának a meghatározása a döntő, amelynek ismérveit a végrehajtási rendelet nem adja, az őstermelés fogalmi körébe eső közönséges kertmíveléssel, illetőleg kertészettel szemben. Közfelfogás szerint, valamint a kereskedelmi törvény 3. §-a rendelkezésének is szem előtt tartásával, müvagy kereskedelmi kertészetnek az olyan kertészet tekinthető, amely a közönséges kertészet rendes termelési és eladási tevékenységén túl kertek és parkok tervezésével és létesítésével is foglalkozik és amely a kertészeti termékeket, és pedig esetleg nem kizárólag a saját, hanem ezek mellett idegen termékeket is, rendes -kereskedelmi telepen, illetőleg üzlethelyiségben iparszerűleg árusítja, ahol a foglalkozás körébe eső egyéb — pl. vállalkozási — tevékenységét is rendszerint végzi. Kitetszik ezekből, hogy míg a kertmüvelésnél, illetőleg a közönséges kertészetnél a tevékenység a termelésre és a termék eladására korlátozódik, vagyis ebben a foglalkozásban az őstermelési elem a túlnyomó, addig a mű- vagy kereskedelmi kertészet folytatásában az őstermelési elem mellett igen lénye-' ges mértékben érvényesül ipari és kereskedelmi természetű tevékenység s a foglalkozás jellegét ez adja meg. Az itt kifejtettek és a fent megállapított tényállás alapján nyilvánvaló,; hogy az adózó által folytatott kertészet mű- vagy kereskedelmi kertészetnek nem minősíthető, általános kereseti adó alá tehát az abból eredő tiszta iövedelem nem esik. (Közig, bíróság 17.001/1924. sz.) Általános kereseti adé. 1922. XXIIIT. t.-c. l. 8 és 9. j. 3. Állandóan külföldön folytatott tevékenységből származó keresetből a feleségnek és gyermekeknek eltartására és neveltetésére önként hazaküldött pénzbeli ellátmányok kereseti adó alá nem vonhatók. indokok: A tényállás az, hogy az elsőfokú pénzügyi hatóság a panaszost, akinek a férje állandóan Indiában Bombayban lakik s ugyanott kereskedő, minden közelebbi adat, hiányában mint export-import kereskedőt adóztatta meg általános kereseti adóval. A fellebbezése folytán az adóíelszólamlási bizottság a kivetett adót fenntartotta, annak a jogalapjául azonban nem az export-importkereskedést, hanem azt a járadékszerű, az 1923 : XXIII. t.-c. szerint általános kereseti adó alá eső szolgáltatást jelölte meg, amely a házassági életközösség tartama alatt az egyik házastársat a másik részéről megilleti. Ennek a megállapításnak az indokát az adóíelszólamlási bizottság abban találhatta, hogy a panaszos a felhívásra adott bevallásában, és később az elsőfokú kivetés ellen irányuló fellebbezésében akként nyilatkozott, hogy a távollévő férjétől olyan nem járadékszerü jövedelme van, amelylyel az válik lehetővé, hogy az ö, s a szintén otthonmaradt négy gyermeke ellátása s a gyermekek magyar neveltetése biztosíható legyen. Utóbb a panaszos is férjéhez költözvén, ez az ellátási és neveltetési apanage kizárólag az itthonmaradt gyermekek ellátására és neveltetésére szolgál. Az adóíelszólamlási bizottság a maga határozatát — amely különben a jövedelem valódi összegének a megállapítását illetőleg sem tartalmaz semmiféle elfogadható bizonyítékot -- nyilván az 1922 : XXIII. t.-c. 1. §-ának 4-ik, esetleg 5-ik bekezdésében foglaltakra alapíthatta. Ez.-a megállapítás azonban bármebMk rendelkezésre hivatkozva történt volna is. az nem helytálló, azért is a panasznak helyet kellett adni, és a rendelkező rész szerint határozni, mert a hivatkozott törvény végrehajtása tárgyiban kiadott 1922. évi 180.000. számú végrehajtási utasítás 8. §-ának 4-ik bekezdése szerint a járadékoknál az adókötelezettség előfeltétele az, hogy 36 1. sz.