Az adó, 1926 (14. évfolyam, 1-10. szám)
1926 / 9. szám - Egyenesadó-problémák
Dr. Sulyok Endre: Egyencsadó-problémák. lésben levő mező- és erdőgazdasági üzemekből és az ezekkel kapcsolatos jogokból eredő jövedelmet a saját gazdálkodás folytán valósággal elért tiszta nyereség alkotja", viszont a 2. bek. szerint: „A mező- és erdőgazdaság bérbeadásának esetében a bérbeadó nyereségét a haszonbér, a részére kikötött egyéb haszon, valamint a bérlő által netán teljesítendő egyéb szolgáltatás értékének együttes összege alkotja". Ez az egymástól precízen elhatárolt két meghatározás a gyakorlatban sokkal kevésbbé különül el, és éppen a feles bérlők megadóztatása az a pont, ahol a két kategória találkozik és vegyül. Fejtegetéseinket azonban az önkezelésben levő ingatlanok jövedelmének megadóztatásával kell kezdenünk. Talán az adózók egy csoportjánál sem gyengébb az adómorál, mint a mezőgazdasággal foglalkozóknál és in praxi, talán sehol sem fordul elő íitkábban a tényleges viszonyoknak megfelelő olyan adóvallomás, mely az adóalap megállapításának kiinduló pontjául elfogadható, és ahol a fentidézett 17. §. 1. bekezdése pontosan alkalmazható. Éppen erre, valamint az Utasítás 43. §-ának 1. d) pont-iára való tekintettel — mely a nem több mint 50 kat. hold földtulajdonnal bíró kisbirtokosok legnagyobb részét a vallomásadás kötelessége alól felmenti — érthető, hogy a kivetés a valóságban ezeknél az adózóknál jóformán kizárólag becslés útján történik. S a becslés útján történő kivetéseknél könnyen előállható aránytalanságok meggátlása végett adja ki a pénzügyi kormányzat most már harmadízben az adókivető hatóságok irányítása végett azokat a táblázatokat, melyek évről-évre birtokkategóriákként és a kataszteri tiszta jövedelem arányában számszerűleg feltüntetik az önkezelésben levő mezőgazdasági ingatlanoknál az adó alapjául felveendő tiszta jövedelmet Ami most már a bérbeadott mezőgazdasági ingatlanok jövedelmének adó alá vonását illeti, először is különbséget kell tennünk a szűkebb értelemben vett bérletek és a hányadrészes bérletek között. Megteszi ezt a különböztetést a Hivatalos Összeállítás is, midőn a 17. §. fent kitüntetett 2. bekezdése után a 3. bekezdésében kimondja: ,.Hányadrészes bérlet esetében mindegyik fél jövedelmét a gazdálkodás folytán elért tiszta nyereségnek reá eső része alkotja". A szűkebb értelemben vett haszonbérleti, illetve bérbeadói jövedelem megadóztatása jóval könnyebb. Könnyebb főleg azért, mert maga a bérösszeg is a legtöbb esetben pontosan megállapítható. Több-kevesebb pontossággal maga a bérbeadó is bevallja, mert jól tudja, hogy a kivető hatóságnak egy kis utánjárással módjában áll a bért hitelesen megállapítani. (A bemutatott haszonbérleti szerződésből, a bérlő általános kereseti adóvallomásából, esetleg akár maga a bérbeadó, akár a bérlő általános összeírási ívéből, vagy végül a bérlő kihallgatása útján.) Ha pedig mégis becsülni kell, a becslés módja adva van: a környéken szokásos átlagos bér, melynek adatai mindig rendelkezésre állnak. Ellentétben a haszonbérbeadott földekkel, a hányadrészes-bérbeadott földek jövedelme a legritkább esetben állapítható meg magából a bevallásból. Az ok magától adódik: a haszonbérbeadó maga is tudja igen jól, hogy a kivető hatóságnak módjában van a fizetett haszonbért más úton is megállapítani, a részes bérbeadó ellenben azt tudja, hogy a részes 359
