Az adó, 1926 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 9. szám - Magyarország vámszaki reformjai. (Folytatás.) [3. r.]

Dr. Staub Károly: Magyarország vdmszaki reformjai. mellett nagyobb készleteket tárolhassanak megvámolatlanul és ezeket ismét különösebb alakiságok nélkül kiszállíthassák külföldi vevőiknek. Az első rendelkezések az ájtviteli raktárakról még az 1920. évre esnek. Sajnos, az eredmény csak igen kis mértékben felelt meg a várakozásoknak, amiért ugyan a felelősség nem a hazai kereskedelmet terheli, hanem inkább külső okokban, a szomszédos államok eljárásában és megfelelő kereskedelmi szerződések hiányában keresendő, de tagadhatatlan, hogy ez az intézmény sok visszaélésnek is melegágya volt, amennyiben alkalmul szolgált a behozatali tilalmak megkerülésére, majd pedig egyszerűen vámhitelintézménnyé vált. Ezek a tapasztalatok a törvényhozást óvatosságra késztették, miért is a Törvényben csupán az alapelvek nyertek szabályozást a legszűkebb keretek között, s az Utasításnak lett fenntartva a részletek kidolgozása. A 1örvény szerint (87. §.) az átviteli kereskedelem megkönynyítése érdekében behozatali vám vagy behozatali tilalom alá eső árukat az illető árukkal kereskedő vagy ezt a kereskedést közvetítő cégeknek hivatalos zár alatt nem álló raktárai (előjegyzési raktárak) számára az előjegyzési eljárás alkalmazásával, a keletkezett vámtartozás lerovása és behozatali engedély nélkül azzal a hatállyal lehet kiszolgáltatni, hogy az ilyen árukat, amennyiben kiviteli tilalom alatt állanak, kiviteli engedély nélkül lehet külföldre kivinni. A külföldre ki nem szállított árukat a belföldön szabadforgalomba is lehet hozni, a behozatali tilalom alatt állókat azonban csak akkor, ha az ügyfél a behozatali engedélyt előzetesen megszerezte, A belföldi szabadforgalomba hozott áruk után a vámtartozás lerovása időszaki leszámolás és készletfelvétel alapján történik. Ezen fontos intézményt illetőleg a törvényhozás nem tartotta célszerűnek a kormány kezét a további részletekben megkötni, miért is az Utasítás volt hivatva nemcsak a kezelési és eljárási, de a részleteiben nagyfontosságú, gazdaságpolitikai kérdéseket is szabályozni. Az Utasítás írja elő igen részletesen, hogy kik és mily feltételek mellett folyamodhatnak előjegyzési raktár engedélyezéséért. A kérvények a kereskedelmi és iparkamara útján a központi vámigazgatósághoz nyújtandók be. Az előjegyzési raktár vámhivatali felügyelet alatt áll, a vámhivatal közegei az engedélyezett raktárhelyiségbe bármikor beléphetnek, a készleteket megállapíthatják, ,az előjegyzési raktárra vonatkozó üzleti könyveket megtekinthetik. Egyébként az előjegyzési raktár vámhivatali ellenzár nélkül az engedélyes szabad rendelkezése alatt van, tehát az ott elhelyezett árukat a belföldön is szabad forgalomba lehet hozh'i, ha azok behozatali tilalom alatt nem állanak. Az előjegyzési raktár helyiségeiben az előjegyzésben kezelt árukat más áruktól elkülönítve kell tartani, azokat csak úgy lehet kezelni, hogy azonosságukban és állagukban meg ne változzanak, meg van tehát engedve pl. az átjelzés, átcsomagolás, megosztás, osztályozás, tisztítás stb. Az ellen356