Az adó, 1926 (14. évfolyam, 1-10. szám)
1926 / 9. szám - Magyarország vámszaki reformjai. (Folytatás.) [3. r.]
Dr. Staub Károly: Magyarország vámszaki reformjai. őrzés gyakorlására vonatkozó részletes rendelkezések ismertetésének mellőzésével még csak azt kívánom itt megemlíteni, hogy a felügyelettel megbízott vámhivatal tartozik minden félévben leszámolást tartani, s az engedélyes minden második félévben igazolni tartozik, hogy a megelőző két félévben beraktározott áruknak minden egyes vámtarifaszámra vonatkozólag legalább 30%-át külföldre ismét kivitte, s ha ezt igazolni nem tudja, akkor az engedélynek az illető vámtarifaszámokra vonatkozó részét nem lehet megújítani, illetve azt vissza kell vonni. A 18 hónapnál hosszabb ideig tároló árukat vagy 8 napon belül ki kell, vinni, vagy el kell vámolni. A jövedéki biztosíték nyújtása, valamint a kamatfizetési kötelezettség tekintetében csekély eltéréssel az általános szabályok az irányadók. Az előjegyzési forgalomban egyéb újításokra is találunk. Az előjegyzésben, vagyis ideiglenes vámmentességgel való kezeltetés lehetőségének tere bővült. így mindenekelőtt lehetséges ma már a bizonytalan eladásra szánt árukat is előjegyzésben kezeltetni, ami, hogy egy gyakorlati példát említsek, a Nemesfém- és Drágakőcsarnok forgalma szempontjából igen nagy jelentőségű. A kereskedelmi utazók mintáiknak vámmentes kezelése is új szabályozást nyert a vámalakiságok egyszerűsítése iránt Genfben 1923. november 3-án kelt nemzetközi egyezmény szerinti megállapodásoknak megfelelően. Itt kell megemlítenem, hogy a háború utáni éveket jellemző iparvédelmi irányzat megfelelően érvényre jutott a vámjog kodifikációjában is. Míg a raktárak intézményének, valamint az előjegyzési forgalom előbb említett eseteinek szabályozásánál a kereskedelmi érdekek domináltak, addig a kikészítési eljárási és engedélyjegyes forgalom reformjánál főleg a megerősödött ipari érdekek vezették a kodifikátorokaí. A nélkül, hogy a részletekbe hatolni kívánnék, annak megfélemlítésével, hogy a kiviteli (passzív) kikészítés is, amelynél a kereskedelmi és ipari érdekek még meglehetősen egyenrangú szerepet játszanak, most már megfelelő törvényes szabályozást nyert, legyen szabad rámutatnom, hogy a külső burkolatok előjegyzési kezelése tekintetében a hazai ipar (zsákipar) érdekei is szem előtt tartattak. Míg az 1907 : LÍÍI. t.-c. és annak végrehajtási utasítása csak Qsy-GSY rövid cikket szentelt a kikészítési eljárás legfőbb elveinek megállapítására, addig az új vámjogi törvény és az Utasítás a kikészítési forgalom elvi meghatározásain kívül az engedélyezési eljárás feltételeivel és módozataival, valamint a kezelési rendelkezésekkel egész részletességgel foglalkozik. Nem hagyható említés nélkül, hogy míg a régi vámtörvény a kikészítési eljárásból a gabonát kizárta, addig az 1924 : XIX. t.-c. már nem tartalmaz tilalmat az őrlési forgalom tekintetében. Az új törvény lehetőséget ad a kikészítési forgalomnak behozatali jegyek alapján való szabályozására is. Az engedélyjegyes forgalomnak kiváló szerepét már az új vámtarifa biztosította, amely az új gazdasági viszonyok között életrc357
