Az adó, 1926 (14. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 9. szám - Magyarország vámszaki reformjai. (Folytatás.) [3. r.]

Dr. Staub Károly: Magyarország vámszaki reformjai. és pedig közraktárral kapcsolatban is. Az engedélyezéssel egyidejűleg a raktári szabályzat, belső ügyrend, valamint a raktárdíjak tételei is jóváhagyás alá esnek. Magától értetődőleg az' önálló vámraktár is vámhivatali felügyelet alatt áll, (csak fővámhivatali székhelyen állítható fel), amelynek költségeit állami vámraktárnál a raktárkezelőség, nem állami vámraktáraknál az engedélyes köteles viselni. Az önálló vámraktárakban elhelyezett áruk ki- vagy átcsomagolhatok, megoszthatók, osztályozhatók, megtekinthetők, átjelezhetők, lemérhetők, azokból minta vehető, folyadékok utántölthetők, általában azokkal mindazok a munkák elvégezhetők, melyek az áruk jókarbantartására célszerűek és lehetségesek, a nélkül, hogy a kincstár érdekét sértenék. A magánvámraktárba nem raktározhat be akárki, hanem csak az engedélyes és az, akinek ezt az engedélyes a magánvámraktár felügyeletével megbízoti vámhivatal jóváhagyásával megengedte. A pénzügyminiszter állapítja meg az érdekelt miniszterekkel egyetértően, hogy mely árukat lehet beraktározni. Ezek főleg oly áruk, melyek mennyiségük, minőségük és természetüknél fogva vámraktárakba fel nem vehetők, különös gondozást igényelnek, csomagolatlanok, teljsúly szerinc kezelendők, vagy vámmentes' tömegáruk (nyerstermények, gyarmatáruk, gépek). Az engedélyt a központi vámigazgatóság adja és pedig csak vámhivatali székhelyre. Az önálló vámraktár fenntartója és a magánvámraktár engedélyese köteles a beraktározott vámárut újabb vámeljárásig az áru azonosságának fenntartása mellett megőrizni, és e tekintetben megfelelő biztosítékot adni. A vámraktár tartására vonatkozó engedélyt, amely indokolt esetben bármikor visszavonható, vagy meghatározott időre, vagy a visszavonásig szóló érvénnyel lehet megadni. A Törvény és Utasítás a továbbiakban (79—83. §§.) részletesen szabályozzák a vámraktárak jogviszonyait, az ügyfél jogait és kötelességeit a nyilvános vámraktárakban elhelyezett áruk tekintetében, a vámraktárba való felvételt és a raktározás befejezése, valamint az indokolt esetekben szükségesnek mutatkozó árverés útjáni értékesítés körüli eljárást. Az előjegyzési raktárak intézménye az előjegyzési forgalom keretében inyert szabályozást. Az előjegyzési (sizabad-, ,átviteli, tranzit) raktárak intézménye egészen fiatal a magyar vámjogban. Midőn a szerencsétlen háború következményeképein az ország testét köröskörül megcsonkították, s az országban a termelés még alig indult meg újra, az volt a felfogás, hogy Magyarország szomorú gazdasági helyzetén lényegesen segíteni lehetne az által, hogy KeletEunópában s különösen a Balkán felé a közvetítőkereskedelmet magunkhoz ragadjuk. Ez a reménység abban a feltevésben gyökeredzett, hogy az elszakadt részek kereskedői természetszerűleg továbbra is a régi centrumban, főleg Budapesten fogják szükségleteiket beszerezni, s ebből a célból lehetővé kell tenni a hazai közvetítő kereskedelemnek, hogy lehetőleg egyszerű vámeljárási feltételek 9. S2 355