Az adó, 1926 (14. évfolyam, 1-10. szám)
1926 / 7-8. szám - Egyenes adóügyeink köréből
A m. kir. közigazgatási bíróság jogegységi tanácsának megállapodásai. kedői levélen való aláírás vagy cégaláírásnak tanukkal történt előttemezése vagy közjegyzői hitelesítése az iratot levélformájától meg nem fosztván, a levél feltételes illetékmentességét sem szünteti meg. 126. sz. megállapodás. Az ül. dí}j. 59. t. 4. pont első bekezdésében megállapított feltételes illetékmentesség a kereskedők vagy iparűzők által saját üzletük tárgyára vonatkozóan levél alakjában kiálllított kezességi nyilatkozatot is megilleti. Indokok: Az illetéki díjjegyzék 59. tétel 4. pontja * második bekezdésében felsorolt levélformájú okiratba foglalás esetén is feltétlen illetékköteles jogügyletek közt a kezességi okirat nem foglaltatik. A „kötelezvény" fogalma alá pedig a kezességi nyilatkozat az illetékkötelezettség illetékmentesség szempontjából nem vonható. Az ül. díjj. 59. t. 4. pont második bekezdésében használt „kötelezvény" kitételnek ugyanis nem lehet azt az értelmet tulajdonítani, hogy az bármiféle és különösen a kezességvállalásból származó kötelezettség elvállalásáról szóló okiratot jelent, mert a kötelezvényt és kezességi okiratot az illetékdíjjegyzék egymástól megkülönbözteti, mikor 64. és 60. tételeiben azokról mint külön illetéktárgyakról rendelkezik és a 64. tételben a tétel címzésével és az illetékek értékalapjának a kölcsönzött tárgyak érdekében való megjelölésével világosan kifejezi, hogy a kötelezvény (kötvény, adóslevél) szó alatt kölcsönszerződésről kiállított okiratot ért. 127. számú megállapodás. Az 1920 : XXIV. t.-c. 14. §. 5. pontjában meghatározott I. fokú illeték a részvénytársasúg által elhatározott és az alapszabályoknak megfelelő módosításával, valamint ennek a kereskedelmi cégjegyzékbe való bejegyzésével foganatosított cégváltoztatás alapján akkor is jár, ha a régi cég alatt kibocsátott részvényeknek az új cég alatt kiállítandó részvényekkel valló becserélése iránt nem történt intézkedés. Indokolás: Az 1920 : XXIV. t.-c. 14. §-ának 5. pontja azt a rendelkezést tartalmazza, hogy: ha a részvénytársaság részvényeit bármi okból más részvényekre cseréli be a nélkül, hogy az új részvényekre bármiféle befizetés történnék (pl. a névre szóló részvényeket előmutatóra szóló részvényekre cseréli fel, vagy viszont, a társaság cégét megváltoztatja \stb.), minden új részvény után I. fok. szerint kell az illetéket megfizetni. \z 1924: XXIV. t.-c. 14. §-ának címéből, annak minden rendelkezéséből nyilvánvaló, hogy az abban megállapított illetékeknek tárgya nem a részvényokirat, hanem a társasági szerződés és annak részben ügyletújításnak minősülő, részben újításnak nem tekinthető olyan módosításai, melyek a kereskedelmi törvény 157. §-a 1. és 4. pontjai, 179. §-a 7. pontja és 181. §-a értelmében a szerződést tartalmazó alapszabályokba felveendők és a kereskedelmi cégjegyzékbe bevezetendők. Az 5. pont a részvénytársaságnak azon befizetéssel, t. i. az alaptőke és társasági vagyon gyarapításával nem kapcsolatos ügyleteit, jogcselekményeit vonja I. fokú illeték alá, melyeknél fogva a régi részvényeknek újakkal való becserélése válik szükségessé, s aziránt, hogy a cégváltoztatásnak külön rendelkezést nem igénylő jogkövetkezménye az új cégnek a részvényiratokba felvétele, nem lehet kétség, mert a társaság csak bejegyzett cége alatt lehet jogok és kötelezettségek alanya s a régi cég alatt kibocsátott részvények nem kifejezői a részvényeseket megillető társasági vagyonrésznek. Ennélfogva és 324 7—R e?