Az adó, 1926 (14. évfolyam, 1-10. szám)
1926 / 7-8. szám - Egyenes adóügyeink köréből
Dr. Nerád B.: A közig, bíróságnak az ált. íorg. adónál követett gyakorlata gabonaneműek pénzzé tétele (6.605/1925. P.), valamint üzletfelszerelési tárgyaknak az üzlet abbanhagyása folytán történt kiárusítása (2.569/1925. P.) nem esik adó alá, épp így a fuvarozási vállalkozó által eszközölt teherautó eladása sem. (8.667/1924. P.) Kétszeres megadóztatás elkerülése céljából törölni kellett az olajütéssel és sajtolással is foglalkozó malom terhére azon a címen kivetett forgalmi adót, hogy a vámként (munkateljesítmény ellenértékeként) kapott olaj bevétele után a forgalmi adót nem rótta le, mert a malom olajkereskedéssel nem foglalkozik s a keresményként kapott olaj értékesítésekor a kapott készpénz után az adót már lerótta. (19.553/1925. P.) Cséplőgéptulajdonostól a saját gazdasága részére eszközölt cséplési munkája utáii forgalmi adó nem követelhető. (4.638/1923. P.) Földbérlőnek a bérlet megszűnése folytán történő gazdasági felszerelés és gabonafelesleg eladása (2.724/1924. P.) nem áruszállítási ügylet. Ellenben az a földbérlő, aki az általa ugyancsak bérelt uradalmi téglagyárból kikerülő téglákat használja fel az uradalmi építkezésnél, adóköteles áruszállítást végez. (7.534/1924. P.) Pékiparosnái felgyülemlett liszteszsákok eladása (6.409/1925. P.), valamint rendszeresen, tőzsde útján folytatott liszteladás, még ha az ügyleteket pékiparos bonyolítja is le (1.283/1925. P.), tárgya a forgalmi adónak. Áruknak terményekért történő rendszeres árusításából származó termények további értékesítése adó alá esik. (7.401 1924. P.) Mészáros és hentes a kényszervágásból eredő állati termékek eladása után is tartozik adózni. (996/1925. P.) Jogosítványok átruházása adómentesen történhet (14.469/1924. P.) s nem esik forgalmi adó alá a hatósági liszt kiosztása körüli tevékenység. (2.751/1923. P.) A nem keresetszerű tartásból eredő bevétel sem tárgya a forgalmi adónak. (4.675/1925. P.) Nagy horderejű a bíróságnak 6.369/1924. P. sz. ítélete, melyben kimondatott, hogy egy vállalat különböző üzemágaiban kölcsönösen felhasznált anyagok értéke nem vonható általános forgalmi adó alá. Az indok az. volt, hogy az adókötelezettség megállapításánál szükséges, hogy az elidegenítés visszteher mellett történjék, ez azonban csak két különböző személy között lehetséges, eladó és vevő egy és ugyanazon személy nem lehet. Az a felfogás is helytelen, hogy a szóbanforgó javakat a vállalat a saját háztartásában használta fel, mert a felhasználás az üzemben történt, háztartás és üzem pedig nem azonos fogalmak, s ezen a megállapításon az sem változtat, hogy a vállalat saját céljaira üzemágainak eseményeiről elkülönített könyvvezetést tart fönn s abban a föntieknek megfelelő megterhelések és jóváírások foglaltatnak. A cégváltozások és alkalmi egyesülésekkel kapcsolatban felmerülő kérdések eldöntésénél azt kellett vizsgálni a bíróságnak, hogy áru vagy vállalat átruházása következett-e be. Álljanak itt a következő ítéletek: Az üzletátruházás tényét egyedül az a körülmény is megállapítja, ha az üzleti berendezések megvétele után a vevő az üzletet 280