Az adó, 1926 (14. évfolyam, 1-10. szám)
1926 / 7-8. szám - Egyenes adóügyeink köréből
Dr. Nerád B.: A közig- bíróságnak az ált. forg. adónál követett gyakorlata. ségen. Kimondja végül, hogy nem lehet általános forgalmi adót követelni akkor sem a belföldi közvetítőtől, ha a külföldi cég a megrendelt árukat a vevők között való szétosztás végett a megrendelést közvetítő belföldi cégnek küldi meg. Ezen utóbbi rendelkezés nincs ellentétben a törvénynek magában a rendeletben is hivatkozott 29. §. 6. bekezdésével, amely forgalmi adó kötelzettséget állapít meg az adóalany állampolgárságára és keresetüzésének székhelyére való tekintet nélkül, ha a belföldön irodát, raktárt stb. tart fenn. A rendelet azt az anomáliát akarja megszüntetni, mely abból származott, hogy az eljáró középfokú hatóságok a 29. §. 6. bekezdése alá esőnek minősítették azokat az eseteket, mikor az eladó külföldi cég nem raktárra küldött belföldi megbízottjához árukat, hanem abból a célból, hogy a már megrendelt árut vámkezelés okából, vagy a hiányolás megakadályozása céljából továbbítsa a megrendelőnek. iiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiininuiiiiiiuiuniiHiiiiiiiiiHiiHi A közigazgatási bíróságnak az általános forgalmi adónál követett gyakorlata. (Tájékoztató közlemény.) Irta: dr. Nerád Béla pénzügyi titkár, tanácsiegyző. E szemlepéldány megjelenésével egyidőben az ötödik esztendő is eltelt azóta, hogy az általános forgalmi adótörvény életbelépett. Bár azok a viszonyok, amelyek ezen adónem életrekeltését szükségessé tették, nagy részben megszűntek, a megcsonkított ország súlyosan terhelt államháztartása még messze van attól, hogy ebből származó bevételeit nélkülözhetné. Egyedül az adókulcs leszállítása és az adózási mód körül tervezett könnyítések mutatnak arra, hogy a valorizált közszolgáltatásokat fájdalmasan nélkülöző inflációs időkben szükségszerűen kitermelt forgalmi adók delelőjükön túl jutottak. Az elmúlt öt év majd minden napján a sajtóban is hangot kapott panaszok százai, az érdekképviseletek sorozatos felszólalásai tüntettek az elevenbe vágó forgalmi adók ellen. Különösen az általános forgalmi adó volt az, amely minden kategóriát az üzleti események minden vonatkozásában érintvén, állandó támadás középpontiában állott. Nem csoda, hogy bíróságunk pénzügyi osztályát a közönség a panaszok ezreivel árasztotta el. Természetes az is, hogy miként a pénzügyi hatóságok a for-» galmi adók adminisztrálását külön kiképzett közegeik kezébe helyezték el, azonképen a bíróság is az egységes gyakorlat megóvása érdekében egyazon tanácsi testületre bízta az e fajta panaszjogorvoslatok elbírálását. A jogkereső közönség egyhangú véleményének adok kifeje7—8. sz. 273